Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Régészet - I Nagy Márta: Egy késő bronzkori település szerkezetének bemutatása Nyíregyháza-Oros, Mega Park lelőhelyről. Előzetes jelentés
L. Nagy Márta Értékelés A Mega Park területén fekvő egykori falu a környezetében elhelyezkedő hasonló korú (késő bronzkori) településekhez képest nagy kiterjedésű, intenzíven benépesült. Nagy mennyiségű értéket felhalmozó késő bronzkori település, mely fontos gazdasági és társadalmi szerepet tölthetett be a térség életében. Erre több jellegzetessége utal: 1. Minden bizonnyal e meghatározó szerep megőrzéséhez, de még inkább a közösség birtokában lévő területek és értékek védelméért (Keeley-Fontana-Quick 2007. 58-62.) árokkal és sánccal vették körül. 2. E körülhatárolt területet bizonyos pontokon tovább „erősítették” egy-egy jól elhelyezett, védelmet szolgáló depóval (mindkét arany- és a karperec depó). A „szűz” területtel körülhatárolt rituális helyen kívül még szintén áldozati kincsekkel (edény, fém) védték az egyes, épületekhez köthető települési egységeket. 3. A település — a kincsekben elhelyezett fémeken kívül is - bronzokban rendkívül gazdag, ami alapján komoly metallurgiai tevékenységgel kell itt számolnunk; mivel műhely nyomai nem kerültek eddig elő, akár kereskedelmi, elosztási szinten (Shennan 1986. 120., Shennan 1993. 151-152.). Az elmúlt évek késő bronzkori, hasonló szervezettségű, dél-alföldi településeinek kutatása során felmerült, hogy megkülönböztethetünk közel egy korban vagy egymást részben fedő időben, egymás mellett élő, a település életén is túl „deponálási zónaként” funkcionáló telepet, mely kisebb mértékben volt lakott, mint a mellette lévő, nagy számú népességnek otthont adó falu, melynek azért szintén megvolt a maga kisebb deponálási területe (V. Szabó 2011. 106-107.). A Mega Park lelőhely véleményem szerint ez utóbbi kategóriába sorolható. A vele (nagy részben) egy időben élő és hozzá igen közel fekvő Nyíregyháza-Oros, „Úr-Csere”, szintén árokkal kerített lelőhelyen ennél jóval szerényebb szakrális és metallurgiai tevékenységet ismerünk. Úgy gondolom tehát, hogy ennél a településnél komolyabb, esetleg más funkciójú szerepe is lehetett a Mega parki népességnek. Azt egyelőre megállapítani biztosan nem lehet, hogy a korábban bemutatott települési egységek milyen társadalmi réteghez tartozhattak, de az elrejtett kincsek helye, száma és gazdagsága, a rétegspecifikus kerámia, a komoly metallurgiai tevékenység feltételez egy olyan vezető réteget, amely - akár gazdasági hatalmánál fogva - központilag képes volt irányítani az itt élőket, koordinálta a gazdaságot és minden bizonnyal a vallási életet (Harding 2000. 388-389.). Hasonló következtetésre jutottak Csanádpalota kutatói, akik szerint a földvár a korszak elitjének központja lehetett (Szeverényi-Priskin-Czukor 2014. 55.). A bemutatott település környezetében még számos, szintén késő bronzkori (Hajdúbagos- Cehälu( csoport - proto-Gáva periódus) település került elő.19 Ezek egy része terepbejárási adatokból (5. kép 2.), jó néhány ugyanakkor ásatásokból (5. kép 1.) ismert. Térképre vetítve jól látszik, hogy ezek a lelőhelyek a mai Nyíregyháza-Orostól keletre lévő, észak-déli irányban húzódó homokhátakat fedik le.20 A rendelkezésünkre álló adatok alapján ezek egyrészt nagyobb lélekszámú közösségnek otthont adó falvak, valamint a környezetükben létesült kisebb tanyák lehettek. Jelenleg több kutató úgy véli, hogy a korábbi hierarchikus rendszer helyett egy heterarchikus/hálós 19 A középső bronzkori erődített magaslati telepek „hagyományát” folytatva a késő bronzkorban újra megfigyelhetünk egy településkoncentrációs folyamatot, amelynek köszönhetően földvárak, erődített települések jöttek létre (Lichtenstein-Rózsa 2008., Szeverényi-Priskin-Czukor 2014. 55.). 20 A feltárt lelőhelyek a Mega Parktól északra: Nyíregyháza-Oros, Malom-hegy-dűlő, Nyíregyháza-Oros, Keleti elkerülő út 31. lh., Nyíregyháza-Oros, Nagy-Rét-dűlő középső és északi rész. Délre: Nyíregyháza-Oros, Keleti elkerülő út 27., 26., 33. lelőhely. 78
