Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Régészet - Botyánszki Anna: Szkíta kori temető Nyíregyháza-Mandabokor II., Ági-telep lelőhelyen
Szkíta kori temető Nyíregyháza—Mandabokor II., Ági-telep lelőhelyen Tálak Egy sírból 2 korongolt, behúzott peremű edény került elő (33. objektum: XI. tábla 3^h).109 Mindkettő azonos típusba, a vékony, erősen behúzott peremű (gyakran enyhén profilált), kónikus tálak közé tartozott.110 A típus párhuzamai a trák szürke korongolt kerámiaanyagban is megtalálhatóak (Chocho rowski 1985. 34.). Az A. Kozubová által vizsgált chotíni temetőben a táltípushoz tartozó darabok mély kialakításúak voltak, peremük lehetett lekerekített vagy befelé, ferdén levágott. Míg a chotíni temetőben nem tartoznak a számottevő leletek közé, gyakoriak az ukrajnai erdős sztyeppe területén. Mivel a Fekete-tenger É-i és ÉNy-i partvidékére a Kr. e. VI-IV. századra jellemzőek, ebből kiindulva a chotíni példányokról a szlovák kutató megállapította, hogy nagyszámú megjelenése a Kr. e. VI. századra keltezhető, a későbbi időszakokban csak szórványosan fordulnak elő (Kozubová 2013. 162-163.). A. Kozubová megfigyelése, valamint a vizsgált lelőhely korongolt korsójának kronológiai helyzete alapján a 2 korongolt, behúzott peremű tál a Kr. e. VI. század második felére, legkésőbb a Kr. e. VI. század közepére keltezhető, amit a továbbélő késő bronzkori hagyományok (pl. tállal és kőlappal lefedett urnás sírok jelenléte) is megerősítenek. Korsó A bögrék, tálak, az urna és hordó alakú edények mellett a korsók szintén a szkíta korszak emblematikus edénytípusaihoz tartoznak (Kemenczei 2009. 13.). A típus képviselői a bögrékhez állnak közel, nyakuk vékonyabb, keskenyebb (Chochorowski 1985. 46.). A Mandabokor II. lelőhely 33. objektumából (XI. tábla 1.) előkerült korsótípus előképét a kutatás korábban az V. századi trák edényművességhez kötötte (Dusek 1978. 23.), újabban az északpontusi görög gyarmatvárosok Kr. e. VII. század második felére datált készítményeivel rokonítja. A forma valószínűleg innen jutott a Kárpát-medence tiszántúli területére (Szmirnova 1999. 47.). A Kárpát-medencei korsók görög példányokkal való rokonságát a fülek kialakítása is alátámaszthatja (Romsauer 1991.361.).111 A törökszentmiklósi korsót a Kr. e. VI. század második felére - V. század első felére keltezték (Csalog—Kisfaludi 1985. 342.). Ezáltal a mandabokri korsó sem keltezhető későbbre a Kr. e. V. század első felénél. Használati tárgyak A 26 melléklettel rendelkező sír közül 11 temetkezésben találtak használati tárgyat,112 közülük - a bontásból származó kerámiatöredékektől eltekintve - 6 esetben a sírból együtt került elő kerámiaedény és használati tárgy.113 Négyféle eszköz figyelhető meg: a kés, a fenőkő, az orsógomb és az obszidiánpenge. A csiszolt kőből készült, trapéz átmetszetű fenőkövet és az obszidiánpengét leszámítva a tárgyak a szkíta temetők jellemző, gyakori mellékletei. 109 Párhuzamok: Búj (Kemenczei 2009. 231. Taf 10, 11), Cáréi (Kemenczei 2009. 234. Taf. 13: 4), Hortobágy-Árkus (Chochorowski 1985. 33. Abb. 1: 4). 110 A J. Chochorowski által felgyújtott 714 db tál korongolt és korong nélkül készített példányainak aránya 81,4% : 18, 6% (Chochorowski 1985.34.). 111 A nyíregyházi korsó párhuzamai: Kardoskút (Kemenczei 2009. 250. Taf. 28: 14), Nyíregyháza-Közvágóhíd (Kemenczei 2009. 272. Taf. 50: 6), Tiszalök-Börtön (Scholtz 2010. 96. Pl. 7: 9), Törökszentmiklós-Surján (Csalog-K isfaludi 1985. 308. Abb. 1:5). 112 3., 5., 9., 12., 21., 25., 27., 30., 32-33., 40. objektumok. 1,3 9., 25., 27., 32-33., 40. objektumok. 41
