Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Régészet - Botyánszki Anna: Szkíta kori temető Nyíregyháza-Mandabokor II., Ági-telep lelőhelyen
Botyánszki Anna a) Behúzott peremű tál: 23. (X. tábla I: 1.), 24. (IX. tábla 2: 1.) és 31. objektum (X. tábla 2: 1.); b) Tálak + szájával lefelé fordított korsó + tál + vaskés + obszidián penge, tálakkal lefedve: 33. objektum (XI. tábla); c) Tál + gyöngy, tállal lefedve: 40. objektum (Xll. tábla 1.). Míg a lelőhelyen behúzott peremű tálat inhumációs és urnás temetkezések egyaránt tartalmaztak, ezzel szemben az urna alakú edények, váza alakú edény, korongolt korsó, orsógomb, gyöngyök csak urnás temetkezésekből kerültek napvilágra. 3. Urnaként urna alakú edény a sírban (XII-XIII. tábla) a) Urna alakú edény + edény: 19. objektum (XII. tábla 2.);65 b) Urna alakú edény + tál + edény: 26. objektum (XIII. tábla 1.). A 18 urnás sír közül az antropológiai vizsgálat csak két elhunyt nemét tudta meghatározni: a 4. objektumba (VI. tábla 2.) adultus férfit, a 32. objektumba (IX. tábla 1.) 1-2 év körüli gyermeket temettek. Az utóbbi esetén kiemelendő, hogy a hordó alakú edénybe (IX. tábla 1: 1.) a hamvak mellé gyöngyöket (IX. tábla 1: 3.) helyeztek. A mellékletek összessége alapján - a fenti adatokat figyelembe véve -, valamint a csontanyag töredékes állapota miatt nem jelenthető ki teljességgel, hogy kortól és nemtől függetlenül jellemző az urnás rítus a temetőrészen belül. A hamvasztás menetére utalnak a 25. (VII. tábla 2: 2.) és 32. objektumban (IX. tábla 1: 3.) a hamvak között talált gyöngyök. Scholtz Róbert felvetette, hogy az említett objektumokból származó gyöngyöket az elhunyttal együtt a halotti máglyára helyezték (Scholtz 2007. 194.). Ezt nem tartom megalapozottnak, ugyanis a gyöngyök egyike sem volt elégve, csupán feketés, szenes lenyomatok látszódtak, így elképzelhető, hogy közvetlenül a hamvasztás után, a hamvak elhelyezésekor tették bele őket az edénybe. Kérdéses, hogy a gyöngy az elhunyt saját viseletéhez tartozott vagy a közösség egy másik tagjához, s hitvilágbeli elemként került a hamvak közé. A gyöngyök csekély száma miatt felmerül, hogy nem égethették el a máglyán az elhunyttal együtt annak teljes viseletét és viseleti elemeit, ékszereit; a tárgyak egy részét avagy egészét később szimbolikusan helyezhették a hamvakat tartalmazó edénybe. Szórthamvas sírok A lelőhelyen 3 szórthamvas temetkezést sikerült megfigyelni (12., 30. és 37. objektum: XV. tábla). Valamennyi elszórtan, a többi temetkezéstől elkülönülten helyezkedett el.66 A középső vaskor időszakán belül a szórthamvas temetkezés a Közép-Dnyeszter-vidék (Smirnova 1998. 455., Popovic 2006. 17., 30. rísz. 49), a Kustánfalva csoport és a Felső-Tisza-vidék szkíta kori népességénél viszonylag nagyobb arányban jelenik meg. Az Északi-középhegység területén67 a szórthamvas sírok aránya a 80%-ot is elérheti (Szabó 1969. 82.). A szórthamvas sírokból származó kora szkíta kori tárgyak (fegyverek, ékszerek) alapján feltételezik a rítus erdős sztyeppéi eredetét, továbbá mivel a kiemelkedő gazdagságú temetkezések döntő többsége szórthamvasztásos, 65 A 19. objektumban nem lehetett a hamvakat tartalmazó edénytől DNy-ra lévő cseréptöredékek típusát azonosítani. 66 Ez a jelenség Hevesen is megfigyelhető (Szabó 1969. 63.). 67 Például Alsótelekes (Patay 1961., Patay 1962., Patay-B. Kiss 2002.), Meszes (Leszih 1939.) és Muhi (Leszih 1939., B. Hellebrandt 1997.) lelőhelyeknél (Szabó 1969. 82.). 34