Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Recenzió
Cristian Virág (ed. by): Neolithic cultural phenomena in the Upper Tisa Basin főleg szórványos tárgyakat tartalmaztak, kevés volt közöttük a festett áru; bár ez az arány más tényezőktől is függhet (vö. Makkay 2014., nagyon kevés festett áruval). A pontos adatokkal dolgozó tanulmány 10. jegyzetéhez megemlítem, hogy a Szatmár 1 és II terminológia bevezetése annak idején nem tévedés eredménye volt részünkről, hanem egyszerűen annak a jelzése, hogy a legkorábbi Szabolcs-szatmári neolitikumról van szó, amelynek kétségtelen összefüggési voltak mind a Körös kultúrával, mind a területről akkor már jobban ismert AVK-val. Nem kellene elfeledni vagy akár tudni is lehetne arról, hogy az első kifejtéshez szolgáló leletek terepjárási cserepek voltak Nagyecsedről, és semmi más. Azután jöttek Méhtelek 1973-ban gyűjtött (majd csak később és két részletben kiásott) cserepei. Arról nem tehettünk, hogy a kérdéssel rövidesen gyakran foglalkozó kollégák sem a kérdés lényegét nem értették meg, sem a vonatkozó leletanyagokat nem ismerték. A megismerés céljából két évtizedig Budapesten őrzött méhteleki (restaurált) kerámiát például egyetlen kritikus bíráló soha nem látta, amíg az Úri utcában volt, főleg nem tanulmányozta. Közéjük tartozott például Bóna István, aki mégis bátran vállalkozott arra, hogy a vonatkozó kérdésekről, a gazdag festett méhteleki kerámiáról és hasonlókról írjon (részletesen lásd Makkay 2004. 37^14., Makkay 2009.16-25.). A rend kedvéért megemlítem, hogy a Bóna által vizsgálgatott gazdag méhteleki festett kerámia nem más, mint az, amelyet immáron akár Szatmár vidéki, akár Piskolt I árunak nevezünk, egy időszakában gazdag AVK típusokkal (lásd fentebb!). Ismét más kérdés Csengeri Piroska 11. lábjegyzetében az a tucatnyi név, amelyet teljes joggal felsorol az AVK-ra alkalmazott szlovák, lengyel, ukrán stb. terminológiák sorából. A nevek ilyen tobzódása fölösleges és zűrzavarhoz fog vezetni. Alkalmasint bele kellene nyugodni abba, hogy erről az AVK kerámiáról még maga J. Lichardus sem tudott, amikor 1961-1962-ben - magyarországi látogatása és Kalicz N.-nel való találkozása után - csalfa módon sebesen megírta cikkét az Archeologické Rozhledy számára, hogy minket megelőzzön (Lichardus 1964.). Sit tibi terra Slovaca levis\ - mint temetésén J. Vladár mondotta volt. Nagyon kedves édesanyja székesfehérvári lány volt, de mikor Ján 1970-ben a vonaldíszes konferencia alkalmából Székesfehérvárott járt, nem akarta megkeresni a szülőházát. Az AVK egyébként nem nacionalista vagy soviniszta név, hiszen Európában sok Alföld van (van pl. Nederland, amit németül is Niederlandnak hívnak, magyarul fura módon meg Németalföldnek. N.b. a sok-sok Hollandiátjárt magyar diák - Misztótfalusi, Apácai - nem tudott volna különbséget tenni hollandus és germanus között?) Csengeri Piroska érdekes cikke (pp. 127-160.) eddig jórészt ismeretlen északkeleti lelőhelyekről hoz gazdag és szép festett kerámiát, amelyek között szép számmal vannak eddig ismeretlen AVK formák is (például Pl. 61 a—b). K. Piatnicková tanulmánya a már felemlegetett keleti vonaldíszes kerámia (Eastern Linear Pottery culture) kelet-szlovákiai leleteiről szól, sajátos kronológiai beosztásokkal és származási elképzelésekkel. A fejlődés elején valami vastag falú Proto-Linear Pottery állna (Kosice-Cerveny Rak), amelyet Barca III követne, a Körösöktől északra elterülő régióban (p. 162.). A szerzőnő többnyire zavaros következtetéseit a magam részéről nem tudom követni. Ilyen például az a tétele, amely eredetileg Lichardustól származik, és amely a Domica-barlang néhány festett darabjában Sesklo hatásokat (!) vél felfedezni (p. 167.). Piskoltról, a régi magyar nevén Kincsveremnek nevezett helyről apró kincseket tártak fel vagy inkább gyűjtögettek évek hosszú során, 1970 óta (J. Németi - A. N. Hágó). A kis agyagtárgyak között van szinte minden: néhány agyagfigura mellett cserepek festett emberalakkal, oltárkák, agyagkanalak, karperecek, nehezékek, agyagkorongok, sőt talán tokenek (p. 195.) és sok minden más apróság, A tokennek (calculus is) nevezhető tárgy esetében a szerzők nem hivatkoznak ábrára, de ettől függetlenül a feltevést nem tartom elfogadhatónak. A kollekció kiemelkedő darabja egy festett AVK idol (Pl. II: 1-2), kár, hogy az alatta látható festett töredék ábrázolása a rossz fényképen 341