Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)

Recenzió

Cristian Virág (ed. by): Neolithic cultural phenomena in the Upper Tisa Basin.

International Conference July 10-12, 2014,

Satu Mare. Editura Muzeului Sätmärean 2015. 300 p.

Tizenkét tanulmány, angol nyelvre fordítva

Gyakran olvassa-hallja az ember, hogy a kulturális kormányzatok, hivatalok és hasonlók nagyon szűkmarkúan bánnak - főleg vidéken - a tudományos és kulturális kiadványokkal, gyakran fél évszázada megjelenő múzeumi, levéltári évkönyv-sorozatokkal és hasonlókkal. Bizonyára így van ez, és a helyzetet csak súlyosbíthatja, hogy már hosszú évek, akár évtizedek óta. Esetenként érkeznek csak kedvre derítő dolgok, mint most például a szatmárnémeti múzeum új sorozatának két kötetével (a másik szintén Cristian Virág tollából: Virág 2015.). A legutóbbi évek magyar földi, de szintén Erdélyre és a Partiumra vonatkozó rekordja - mind a tartalom minősége, mind az alaposság, tehát terjedelem szempontjából - kétségen kívül Gáli Erwin 973 oldalas kötete (Gáll 2013.). Reméljük, a váratlan tendencia folytatódik, hiszen úgy tűnik föl, éppen Gáli Erwin szavaiból, hogy a Kárpát-medence egész keleti felén (összefoglalóan Erdélyben) is van néhány sürgősen bepótlandó dolog, hiszen a régészet itt teljesen a történettudomány foglya lett (Gáll 2013. 29.). A két szatmári kötet tehát akár úgy is tekinthető, mint a tudományos archaeologia menekülése a történettudományok fogságából, és egyben fontos hiányok sürgős pótlása. Ilyesféle lépésre bizonyára nemcsak Szatmárban, hanem akár hazánkban is lehetne szükség. De ne menjünk bele komor elméleti kérdésekbe néhány, nagyon is a gyakorlati régészet kiváló eredményeivel büszkélkedő kötet rövid bemutatásakor.

Jellegzetes kelet-közép-európai munkáról van szó: 6 román és 2 romániai kutató mellett lengyel, magyar, szlovák és ukrán régészek működtek közre a 12 tanulmány megírásában. Mellettük akadt még egy angol Londonból, aki egyébként a Tasnádról szóló minapi nemzetközi tv-riportban nem a legnagyobb bölcsességeket nyilatkozta erről a fontos Körös-Cri§ lelőhelyről. A cím, a Neolithic cultural phenomena jelentésének pontosan megfelelve, a cikkek tartalmilag a korai neolitikumtól (Körös-Cri'j kultúra különböző aspektusai) a kései neolitikus Icloda Iklód lelőhely (szakasz) leletanyagáig terjednek (megjegyzem, hogy a szerző a sajátos párhuzamokat Tordos és Foeni anyagában keresi, holott nyilván közelebbi, mondjuk partiumi összefüggések is bőven akadnának).

Az első tanulmány G. Lazarovici és C. M. Lazarovici közös tollából kapcsolatokat keres Erdély és az Alföld északi részének neolitikus (és esetenként későbbi) leletanyaga között. A felsorolt dolgok között közhelyek és csak nagyon ritkán vagy soha nem emlegetett ritkaságok vannak (obszidián, vagy észak-erdélyi arany és például bitumen). Különösen érdekes, hogy a magyar (és a nemzetközi) kutatás által állandóan emlegetett marosi sószállítás helyett (mellett) elvetik a szamosi útvonalat (pp. 14-16. Fig. 10a - a feltételezett szállítási útvonalakkal). Elsősorban Lazarovici széleskörű (vagy szétszórt) érdeklődésének megfelelően belekerültek a tanulmányba nem oda tartozó vagy éppen bizonytalan leletek, mint például a máramarosszigeti múzeumból két kőből faragott arc töredéke (Fig. 15), amelyek valóban lehetneka körösbányai bányászszobrok rokonai (Fig. 18: 1-3),

NyJAME LVII. 2015. 339-343.

339