Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Művészettörténet - Madár Ximena: Az egykori nyíregyházi pénzügyi palota építéstörténete
Az egykori nyíregyházi pénzügyi palota építéstörténete Már 1924 októberében felmerült az ötlet arra nézve, hogy a palota már meglévő két emeletére egy harmadikat húzzanak. A harmadik emelet megépítését elsősorban a városban uralkodó lakásínség és a hivatali helyiségek hiánya indokolta volna. Azt tervezték, hogy itt helyezik el a földművelésügyi tárca körébe tartozó hivatalokat, így a gazdasági felügyelőséget és az erdőfelügyelőséget.28 A terv - annak valószerűtlensége miatt - elég korán meghiúsult. A szakértőkből álló bizottság 1925 júniusában ült össze, hogy megtárgyalja a harmadik emelet ügyét. Ekkorra már álltak a homlokzat oszlopai, elkészült a koronázópárkány, és a tetőzet nagy része is készen állt. Építészeti szempontból szinte lehetetlen lett volna egy újabb emelet felhúzása oly módon, hogy az az összképet ne rontotta volna, az anyagiakról nem is beszélve, ugyanis a harmadik emelet megépítése 200.000 aranykoronánál többe került volna. Mivel a földművelődésügyi minisztérium által kért 11 hivatali helyiség a palota épületében rendelkezésre állt, úgy döntöttek, hogy az ugyanezen hatóságtól kért 6 lakás céljára egy kétemeletes külön szárnyépületet építenek a palota akkori udvarán.29 A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium az épületszobrászati, valamint a különböző belső munkálatok - így a burkolás, festés, asztalos-, lakatos-, üvegesmunka, kályharakás stb. — elvégzésére 1925 júniusában hirdette ki a versenytárgyalást.30 A pályázati döntés alapján a palota építési munkálatainak jelentős részét a helybéli iparosság nyerte el. A kőműves-, bádogos- és ácsmunkákat Pisszer János, Kálmán Károly és Várallyay Sándor nyíregyházi építőmesterekkel végeztették el.31 Az üvegezéssel, a vassal és a cserépkályhákkal kapcsolatos munkák a fővárosi iparosság kezére kerültek. A műkőre csupán egyetlen pályázat érkezett be, így azt a budapesti Czeglédy Jenő nyerte. A szobrászati munkák Osváth Antal nyíregyházi műhelyében készültek.32 Az építkezés befejezéséről nem rendelkezünk pontos adatokkal. Tény, hogy 1926 júliusában a Szabolcs-Ung Vármegyei Nemzeti Munkavédelmi Hivatal, Szabolcsvármegye Vitézi Széke és maga a pénzügyigazgatóság is birtokba vette az új épületet.33 Az sem tisztázódott, hogy egészen pontosan mennyibe került az építkezés. A palota építési költsége, azaz 5 milliárd korona az 1923 1924-es költségvetési évre volt előirányozva.34 A város polgárait és a helyi sajtót élénken foglalkoztatta a pénzügyi palota kérdése. Kíváncsi tekintetek követték végig az építkezés folyamatát. Sokan nem voltak elégedettek az új pénzügyi székház kinézetével (4. kép). Legfőképp az épület magasságát és a monumentalitás hiányát kifogásolták, ugyancsak érték kritikák a homlokzat kiképzését. A lakosság a Városi Tanács azon véghatározata ellen is tiltakozott, melynek tartalma az értékemelkedési járulék kivetése volt. Ugyan elfogultan - a többi között - ekképpen jellemezték az új épületet: „az új pénzügyi palota nem is palota s legfeljebb a papiroson, a tervben való az, a valóságban ellenben egy igen-igen egyszerű olyan kétemeletes épület, amely alig magasabb egy rendes, becsületes békebeli földszintes háznál.”35 Egy másik vélemény szerint: „A város legszebb terét beépítették egy sikerületlen, művészietlen, kaszárnya stílusú monstrum épülettel”36 Voltak pozitív vélemények is. 1926 májusában tiszteletét 28 Miféle hivatalok kerülnek a pénzügyi palota harmadik emeletére? Nyírvidék XLV: 228. 1924. október 5. 3. 29 A szakértők véleménye szerint a harmadik emelet teljesen elcsúfítaná a pénzügyi palotát. Nyírvidék XLVI: 140. 1925. június 24.4. 30 Árlejtési hirdetmény. Nyírvidék. XLVI: 129. 1925. június 10. 6. 31 A pénzügyi palota hátralévő munkálatait is nyíregyházi iparosok nyerték el. Nyírvidék XLVI: 148. 1925. július 4. 3. 32 Ma délben döntöttek a pénzügyi palota építkezési munkálatainak pályázatára beérkezett ajánlatok fölött. Nyírvidék XLVI: 147. 1925. július 3. 4. 33 Költözködik a pénzügyi palota. Nyírvidék XLVIi: 148. 1926. július 4. 7. 34 Döntöttek a pénzügyi palota építkezéshez szükséges anyagszállítások dolgában. Nyírvidék XLV: 138. 1924. június 18.2. 35 SzSzBML V.B. 77. IV/267 1/2/1924. 35811/1924. 36 SzSzBML V.B. 77. IV/267 1/2/1924. 35812/1924. 293
