Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Sipos József: A Bethlen-kormány és az 1922-es választások előkészítése
Sipos József koronába került. Honnan volt ennyi pénze a pártnak? Elsősorban az akkori korrupciós ügyekből, ahogyan akkor mondták, a panamákból. Ezt állította Esküdt Lajos, aki 1921 szeptemberéig a Kisgazdapárt egyik titkára és egyúttal Nagyatádi akkori földművelésügyi miniszter személyi titkára volt. Őt 1921 szeptemberében - néhány agrárdemokrata képviselővel - letartóztatták, mert érintettnek találták az ún. kiviteli botrányban. A képviselőket 1922 februárjában, Esküdtet és Nagyatádi titkárnőjét pedig márciusában engedték szabadon. Hogy ez része volt-e a Bethlen-Nagyatádi kézfogásnak - máig sem tudja a szakirodalom. 1924. február 17-én Esküdt az Ítélőtáblához benyújtott fellebbezésében - témánkhoz kapcsolódva — a többi között ezt írta: „például a Szesztermelési Rt., amely nekünk a legtöbb panamapénzt fizette, a 700 vagon kölcsönbúza, a 150 vagon Petrányi-féle liszt és a vetőmagbúza stb. panamákért, hogy ezek a panamák eltussoltassanak és hogy a 700 vagon búzaügyből kifolyólag az állammal keletkezett akkori 88 milliós perében a kormány az egyezséghez hozzájáruljon, a mai értékben cca. 2 milliárdotfizetett a Bethlen-féle Egységes Párt kasszájába is. ” (Nemes 1956. 211.) Tehát a kormánypárt országos szervezése elsősorban korrupciós pénzekből történt. E szervezőmunkát Gömbös Gyula, a választásokért felelős ügyvezető alelnök irányította. A korteseket is ő látta el instrukciókkal. Mindebből azt látjuk, hogy az 1922-es tavaszi választási kampányban az Egységes Párt vezetősége - ahol lehetett ott a volt Kisgazdapárt alapjain - egy modern választási tömegpárt létrehozására törekedett. Az országos vezetőség mellett - a korábbi kisgazdapárti alapokon — létrehozták a vármegyei, a választókerületi és a helyi szervezeteket. E szervezőmunkáról még keveset tudunk. Különösen keveset tudunk a főispánok szerepéről. Ők a kormány emberei voltak, ezért Bethlen és Klebelsberg utasításait hajtották végre. Van arra példa, hogy az általuk kinevezett új Borsod megyei főispánt március 11 -én felkérték, hogy egyúttal legyen a megyei Egységes Párt alelnöke.27 Ez választókerületi és városi szinteken is megtörtént: a földbirtokosok mellett alispánok, főszolgabírók és egyéb vezető állami tisztségviselők lettek a párt helyi vezetői. Tehát az úri középosztályhoz tartozó társadalmi csoportok megkezdték a kormányzópárt részleges elfoglalását. Mivel többségükben állami alkalmazottak voltak, ezért felmerül az Egységes Párt államosításának a kérdése. Allampártnak tekinthető-e az 1922-ben létrehozott Egységes Párt? E kérdés megválaszolása az Egységes Párt szervezeti felépítésének és működési mechanizmusának további részletes kutatását és vizsgálatát igényli. A kormány választási előkészületei Április 23-án Bethlen István miniszterelnök - otthagyva a genovai nemzetközi konferenciát - visszatért Budapestre. Az ellenzéki sajtó szerint erre azért kényszerült, mert a választások irányítását kézbe kellett vennie. A 25-én összeülő minisztertanács döntött a választások kiírásáról. Elhatározták, hogy a „jogrend és a választások tisztaságának megőrzése érdekében ” az indulatokat minden rendelkezésre álló eszközzel tompítani kell. Ezért erélyesen el kell nyomni minden olyan törekvést, amely a szenvedélyeket fokozza, és azok kirobbanásához vezethet. A belügyminiszter által kiadott rendelet „ a rendfenntartására kirendelt közegeknek ” szükség esetén még a fegyverhasználatot is megengedte. Ez a kormány és a közigazgatás, illetve a csendőrség eddigieknél határozottabb fellépését tette lehetővé. Ez - jellegénél fogva - elsősorban az ellenzéki agitáció megfékezésére irányult. 27 Szózat 1922. III. 13.3. 266
