Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Sipos József: A Bethlen-kormány és az 1922-es választások előkészítése
Sipos József megmaradt KNEP is kettészakadt: annak Haller István vezette keresztényszocialista csoportja nem fogadta el a Beth len-K lehel.sberg-féle új választójogi rendeletet. Különösen azt nem, hogy az a vidéken és a favakban újra bevezette a nyílt szavazást. Ezért ök is kiléptek a kormányt támogató KNEP- ből, és önálló ellenzéki pártként indultak a választásokon. Az MSZDP és a liberális ellenzéki pártok sem fogadták el a vidéki nyílt szavazás bevezetését. E pártok sajtójukon keresztül nagy hatással voltak a demokratikus közvéleményre, amely kormányellenes volt. A kormány lépései Ebben a helyzetben a kormány a kül- és belpolitikában is erőt igyekezett mutatni. Az antant Jóvátételi Bizottság korábbi jegyzékében - a háborús jóvátételre hivatkozva, a kormánytól - 96.000 élőállat kiszolgáltatását igényelte a szomszédos országoknak. A kormány március 30-ai válaszjegyzékében utaltak arra, hogy a bizottság határozatáról a legnagyobb meglepetéssel értesültek. Ugyanis a „ trianoni békeszerződés Vili. rész IV. függelék 6.§-ában foglalt rendelkezés értelmében a szövetséges és társult hatalmak országaiból a hadműveletek következtében elhajtott vagy kipusztított állatállomány pótlására élőállatoknak előleg címén való kiszolgálását csupán közvetlenül a békeszerződés életbeléptetése után lehet Magyarországtól igényelni és az igény végrehajtására a békeszerződés életbeléptetésétől számított három hónapon belül kerülhet sor. A békeszerződésben kitűzött e határidő régen eltelt - írták amivel a békeszerződésre vonatkozó rendelkezései is tárgytalanok lettek. ” Indoklásként e jegyzék felsorolta az ország katasztrofális pénzügyi helyzetét. Ezekre való hivatkozással pedig kijelentette, hogy a Jóvátételi Bizottság jegyzékében „ igényelt állatállomány kiszolgáltatása katasztrofális következményekkel járna az egész magyar közgazdasági életre ugyanakkor, amikor a szövetséges és társult hatalmak a genovai konferencia rendezésében kifejezésre jutó törekvéseikkel már maguk is az európai pénzügyi helyzet rendezését szorgalmazzák. ... Mindazonáltal a kormány vállalná a jóvátételi bizottság követeléseinek teljesítését abban az esetben, ha a szövetséges és társult hatalmak segítségére jönnének Magyarországnak abban, hogy a jelzett végzetes következmények elháríthatok legyenek és az országnak megfelelő kölcsönt bocsátanának rendelkezésére. E jegyzék tehát egyrészt már ügyesen az antant által április közepére Genovába tervezett nemzetközi konferencia meghirdetett céljával állította szembe a Jóvátételi Bizottság követeléseit. Másrészt pedig a későbbi Népszövetségi kölcsön igénybevételének egyik első megfogalmazásáról van szó. A bethleni kormányzati adminisztráció tehát már ekkor úgy látta, hogy az ország gazdasági és pénzügyi szanálását csak külföldi kölcsönből tudják majd megoldani. Az Egységes Párton, illetve annak Intéző Bizottságán belüli vitákkal, másrészt az ellenzéki pártok választási felkészülésének akadályozásával volt összefüggésben, hogy a kormány csak március 31-én fogadta el Klebelsberg belügyminiszter választókerületek beosztására vonatkozó rendeletét.2 Ez a hivatalos lap április 2-ai számában jelent meg. Ennek lényege, hogy a választókerületek számát 245-re emelték. Ezt úgy oldották meg, hogy a 25 legnagyobb létszámú választókerületet kettéválasztották, így újabb 25 választókerületet létesítettek. A határ menti 9 ún. csonka választókerületet kiegészítették, illetve a két legkisebbet megszüntették. Legtöbbször úgy, hogy e változtatások a kormánypárti jelölteknek kedvezzenek és ne az ellenzékieknek. Egyébként e rendelet Budapesten 25, a főváros környékén pedig 5 képviselő megválasztását tette lehetővé. E választókerületekben 1 Az Újság 1922. IV. 4. 6. 2 Világ 1922. IV. 6. 5., Az Újság 1922. IV. 6. 4. 256
