Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Holmár Zoltán: Az 1920. évi nemzetgyűlési választások Nyíregyházán
Az 1920. évi nemzetgyűlési választások Nyíregyházán élére állította. Évtizedeken át volt tagja Nyíregyháza képviselő-testületének, 15 évig a vármegye törvényhatósági bizottságának, valamint számos albizottságnak. Jelentős érdemei voltak a nyíregyházi kisgazda-társadalom összekovácsolása terén. Szinte a semmiből hozta létre a Gazdaszövetség Bethlen utcai székházát. Dolgozott a kisgazdák társadalmi, szellemi és anyagi előnyeiért. A mezőgazdaságban a racionális munka híve volt. Őt a város gazdatársadalma és a KGP országos vezetősége támogatta. Paulusz mellett a városnak még három kisgazdapárti jelöltje volt. Közülük az első dr. Kulin Sándor kúriai bíró, akit Rubinek, Nagyatádi és Sokorópátkai a Kisgazdapárt hivatalos jelöltjének tartott. Liptófalvy István budapesti szerkesztő szintén kisgazdapárti programmal lépett fel. A Nyírvidék írása szerint: „Csendben szerényen, de számottevő sikerrel toborozza híveit.”4 A Kisgazdapárt színeiben indult Tas János tanár is, de a hívei számával még maga a Nyírvidék sem volt tisztában. Mielőtt azonban a választásokra sor került volna, a Nyíregyházán tartózkodó Nagyatádi Szabó Istvánt Geduly Henrik ág. ev. püspök vezetésével a város értelmiségének, iparos és kereskedő rétegének a küldöttsége kereste fel azzal a céllal, hogy elérjék a kisgazdák visszalépését. Legfontosabb érvként azt hozták fel, hogy Magyarország területi integritása érdekében ők mindenképpen Dvorcsákot akarják a parlamentbe küldeni. (A területi integritásnak ekkor már nem volt realitása). Nagyatádi válaszának lényege az volt, hogy Dvorcsák megválasztását ő is fontosnak tartja, ezért a kisgazdák készek egy csonka kerületet biztosítani a számára, de a nyíregyházi jelöltségről nem mondanak le. A Nyírvidék 1920. június 4-ei számában már az olvasható, hogy Liptófalvy István és Tas János a Kisgazdapárt győzelme érdekében visszalépett a jelöltségtől, és kijelentették, hogy Paulusz Mártont fogják támogatni. Hamarosan dr. Kulin Sándor is csatlakozott a „visszavonulókhoz”, s ezzel Paulusz maradt a párt egyedüli jelöltje Nyíregyházán.5 A Dvorcsák-féle kampánystábbal kapcsolatban egy érdekes történet maradt fenn: „1920. május 21-én azzal a kérelemmel fordult a tekintetes városi tanácshoz, hogy a Kossuth Lajos téren a Kossuth-szobor előtti két vasúti sodrony tartó oszlop tetejére egy „Éljen Dvorcsák Győző” feliratú transzparens táblát állíttassanak fel a képviselőválasztások tartásáig."6 Másnap a városi tanács a mérnöki hivatal javaslata alapján megengedte, hogy a Dvorcsákpártvezetőség kifüggessze a transzparenst, de csak úgy, hogy a sodronyt tartó póznákat ne rongálja, és a kifüggesztett transzparens úgy legyen megerősítve, hogy a járókelők testi épségét ne veszélyeztesse. Nem sokkal később, június 8-án azonban egy távirat érkezett a Belügyminisztériumtól: „Nemzeti színű villanykörtékkel kirakott transzparens, amely a városi közvilágítási üzembe annak a városháza előtt lévő tartozéka pont minthogy ez az 5988/1919. számú kormányrendelet 14. szakaszába ütközik, felhívom polgármester urat, hogy a kivilágított eltávolítása iránt haladéktalanul intézkedjék és ennek megtörténtét táviratilag jelentse be." A nyíregyházi választások történetében újdonságként szolgáló transzparenst végül június 10-én eltávolították.7 Éppen ezen a napon érkezett meg Nyíregyházára Dvorcsák Győző, aminek hatására teljesen kibontakozott a választási küzdelem a városban. A Nyírvidék több alkalommal megfogalmazta, hogy a „pártmozgalmaknak csak hűséges és tárgyilagos krónikása", mégis örvendve fogadta a képviselőjelölt érkezését: „Tudjuk, hogy az ő nyíregyházi jelöltsége messze magasan áll a helyi és személyi érdekeken és a Felvidék visszacsatolásának kérdésével összefüggésben országos érdekű 4 Nyírvidék XI I: 121. 1920. május 29. 1. 5 Nyírvidéki.LI: 123. 1920.június 1.2. 6 SzSzBML V. B. 77. 783/a. 1920/1189. 7 SzSzBML V. B. 77. 783/a. 1920/1189. 249
