Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Holmár Zoltán: Az 1920. évi nemzetgyűlési választások Nyíregyházán
Holmár Zoltán közjogi méltóságot, az államfőt. 1920. március l-jén a nemzetgyűlés 141 jelenlévő tagjából 131 Horthy Miklósra adta szavazatát, aki így az állami élet élére került. A törvényhozó hatalom visszaállítása és az államfő megválasztása az új hatalmi rendszer alkotmányosságának alappilléreit jelentette (Vinnai 1994. 63.). 1920. március 15-én az új miniszterelnök a Horthy által kinevezett Simonyi- Semadam Sándor lett. A párizsi békekonferencia utasításának megfelelően a románok február 24-én megkezdték a Tiszántúl kiürítését, mely március 30-ára befejeződött, és a korábbi megállapodás értelmében hat héten belül ki kellett írni a választásokat. A tiszántúli választásokat 1920. június-júliusban tartották, már megváltozott körülmények között. Bár a hatóságok továbbra is beavatkoztak, a korábbi atrocitások elmaradtak. A Tiszántúlon nemcsak az MSZDP maradt távol a választástól, hanem a polgári pártok is. (Ebben az időszakban, még pontosabban 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést.) A tiszántúli választási agitációt a Kisgazdapárt kezdte meg 1920. május 8-án. Részükről szemmel láthatóan Rubinek Gyula irányította a választási hadjáratot. A párt ekkor már felvette a Keresztény-Keresztyén Kisgazda- és Földmíves Párt elnevezést, ami egyúttal a protestáns jelleg hangsúlyozására utalt. A KNEP választási agitációját a Tiszántúlon Haller István irányította, aki így szerette volna a párton belül megerősíteni pozícióját. A KNEP azonban - felmérve esélytelenségét - csak fél gőzzel vett részt a választási hadjáratban. A tiszántúli választások 1920. június 13-14-től több szakaszban csaknem egy hónapon át tartottak 45 választókerületben. Az első hétvégén 18 kerületben dőlt el a mandátum sorsa, a többiben pótválasztást kellett kiírni. Több napilap és a Parlamenti Almanach adatainak összevetéséből, illetve néhány jegyzőkönyv adatai alapján az alábbi választási eredményt kapjuk: Kisgazdapárt 28 mandátum KNEP 10 mandátum KNP (Friedrich-párt) 2 mandátum Magyar Nemzeti Munkáspárt 1 mandátum Pártonkívüli 4 mandátum Összesen: 45 mandátum (Földes-Hubai 2000. 82.) Az ország legdélebbi része, a baranyai háromszög 1921 augusztusában szabadult fel, s a magyar haderő augusztus 22-én vonult be Pécsre. A Bethlen-kormány a választásokat a hiányzó 10 választókerületben október 30-31-re tűzte ki. (Ezekről a második királypuccs terelte el a figyelmet, ugyanis október végén IV. Károly ismét Magyarországra érkezett, hogy megragadja a hatalmat, ám terve kudarcba fulladt. Ezt követően, november 6-án a parlament kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, és IV. Károlyt angol felügyelet mellett Madeira szigetére szállították, ahol 1922 áprilisában hunyt el.) A választás utolsó fordulója csak szakmailag módosította a választási eredményeket: Kisgazdapárt KNEP Pártonkívüli Pártonkívüli-liberális 10 5 mandátum 1 mandátum 3 mandátum 1 mandátum Összesen 10 mandátum 246
