Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Bene János: Nyíregyházi huszárok az I. világháborúban. Állásharcok 1915-1916-ban
Nyíregyházi huszárok az I. világháborúban XI. 25. Szép fehér hóval van beborítva minden. Kínoz is a reumám, mint még soha. Sokat beszéltek ma az ezredtörzsről, úgyhogy már azon gondolkozom, hogy áthelyeztetem magamat a lövészosztályhoz, mert az intrikát és hízelgést az én gyomrom be nem veszi. XI. 26. Megvolt a felváltás. Szegény lovacskáim oda vissza 70 kilométert tettek meg a térdig érő sárban. Azt hittem majd holnap kipihenik magukat, de dicső ezredtörzsünk jóvoltából ez is másképpen lett. Mikor beérkeztem, azzal fogadott Apor Jóska,14 hogy csináljak valamit, mert áthelyeztek a lövészosztályhoz. Ugyanis Baintner két bakahadnagy'5 fiát azzal csempészte fel a hadosztályhoz, hogy a lövészosztályhoz fognak menni, most meg az ezrednél tartja őket és régi huszártiszteknek kell helyettük a lövészosztályhoz menni. Gyalázatos panama. Este 10-kor megkaptam az írásbeli parancsot is. Úgy látszik a kis óriások el akarnak nyomni, de tudom nem fog nekik sikerülni. Eszembe sincsen, hogy beteget jelentsek - mint ahogy Jóska tanácsolja —, megyek én a lövészosztályhoz. Meg vagyok róla győződve, hogy ha csak fele annyit csinálok mint tavaly az ezrednél, meg lesz érte az elismerés. A lövészosztály parancsnokáról, Perczel Armandról'b azt mondják, hogy ideges, túl szigorú. Én ugyan nem félek a szigorú elöljáróktól, azokkal én jói kijövök, én a befolyásolható, részrehajló vénasszonyokat és panamistákat utálom. XI. 27. Anélkül, hogy a díszes ezredtörzsnél lejelentkeztem volna, hajnalban lóra ültem és 14 kilométeres lovaglás után bevonultam a lövészosztályhoz, ahol Perczel a 4. század parancsnokságával bízott meg. A lantos tisztjeim Terényi, Bernáth Laci, Dosztál, Zoltán Mikszi és Legeza Laci.'1 Végre megint önálló parancsok vagyok. Ha nehezebb is a munka, megvan az a jóleső tudatom, hogy erő van a kezemben. Több mint 200 puskám van, majdnem annyi, mint az egész ezrednek a rajvonalban. Állásom hossza 1600 lépés, ami még nincsen egészen kiépítve, azért nagyban folyik a munka. Első veszteségem is megvan új századomnál, mert egy szegény szakaszvezetőmet járőrben agyonlőtt a muszka. XI. 28. Ha az állások elkészültek új tiszti dekungokat'8 fogok építeni, mert a kolibám'9 olyan alacsony, hogy csak ülni vagy feküdni lehet benne. Perczel állandóan talpon van, mindenütt ott van a munkánál. Erdőt írtunk, állást építünk, drótot húzunk, hogy erdőben levő állásaim hamarosan elkészüljenek. Segítségül 60 7. ezredbeli közös huszárt és 50 pólyák bakát kaptam a munkához. Lovacskáim az ide 6 kilométerre lévő Galuzián vannak. Jól érzem magamat, örülök, hogy elkerültem az ezredtől. Hiszen nem az bántott engem, hogy ide kerültem, hanem a komisz eljárás, hogy a bakatojások helyett küldtek ide, mint még 8 más tisztet az 5. honvéd huszárezredtől. 14 Apor Ferenc József főhadnagy az 5. honvédhuszár ezredben, 1915 őszén az 5/2. lovasszázad, majd egy huszár gyalogszázad parancsnoka. 15 Gyalogos hadnagy. Valószínűleg téved a naplóíró, mert Baintner László és Baintner István hadnagyok huszártisztek voltak, s mint ilyenek szerepelnek az ezredtörténetben is. 16 Perczel Armand, bonyhádi (Ógyalla, 1873. - Balatonfőkajár, 1956.) nyugalmazott tábornok. 1912 és 1916 között a magyar királyi marosvásárhelyi 9. honvédhuszár ezred század- és osztályparancsnoka. 1914 novemberétől 1916 nyaráig all. lovashadosztály parancsnokságán különböző beosztásokban szolgált. 17 Terényi László főhadnagy, Bernáth László hadnagy, Dosztál József hadnagy (fogságba esett 1916. július 6-án), Zoltán Miklós hadnagy (fogságba esett 1916. július 6-án), Legeza László hadnagy huszártisztek az 5. honvédhuszár ezredben. 18 Deckung - fedezék. 14 Koliba - faház. 221
