Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Néprajz - Ratkó Lujza: Táncviseletek a Nyíregyháza környéki tirpákoknál Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népviseletei. Viselettörténeti sorozat iI.
Ratkó Lujza 9. kép Vőlegény magyar kötéses ünnepi viselete. Nyíregyházi műtermi felvétel, XX. század eleje Fig.9 Bridegroom’s holiday attire with Hungarian style braid. Photographed in a Nyíregyháza atelier, early 20th century Az I. világháború után új nadrágfazon terjedt el mind a magyarok, mind a tirpákok viseletében: a csizmaszár fölött kibővülő, az alsó lábszáron szűkre szabott priccses nadrág (bricsesz). Ezt nyáron csak ünneplőként vették fel csizmával, télen viszont hétköznap is ilyenben jártak. Az ötvenes években a szövetből készült ünneplő pricsesz nadrág mellett a nyári munkák idején vászonból vagy erős, tartós ceigbő\ (erős, vastag vászonból) varrt pricseszi hordtak mezítlábasán vagy szandállal. 1945 után egyre nagyobb teret hódított a cipővel viselt pantalló (Jakab 1956/10.). A legények viseletének nélkülözhetetlen kiegészítője volt a fokos vagy ólmos bot (10. kép). Erre azért volt szükség, hogy ha netán verekedésre kerül sor, akkor kéznél legyen. A botokat a terem egyik sarkában támasztották le, ahol fiatalabb suhancok, „kis fattyúk” vigyáztak rájuk (Dienes 1931. 79.). Különösen a burszákon, tanyasi bálokon tett jó szolgálatot a bot, ugyanis a több tanyából összeverődött legények között hamar támadt nézeteltérés. A XIX-XX. század fordulója tájékán, illetve a XX. század elején a hétköznapi, sőt az ünnepi lábbeli az egyformára szabott egylábas (váltós)1 csizma volt. Nincs ugyan adatunk rá, de elképzelhető, hogy a spontán kialakuló táncalkalmakon, burszákon ebben is táncoltak. A jobb és bal lábra külön szabott féllábas csizmát inkább ünneplőként hordták, illetve a jelesebb táncmulatságokban, bálokban 10. kép Botokkal „felfegyverkezett” legénycsapat. Kb. XX. század közepe Fig. 10 Company of lads “armed” with sticks. Around mid-20th century 7 Azért hívták váltósnak, ezt a csizmafajtát, mert naponta váltogatták a lábukon, hogy ne tapossák félre a sarkát. 204
