Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)

Régészet - Lőrinczy Gábor: Újabb adatok Hajdú-Bihar megye avar kori lelőhelyeihez I. Megjegyzések a terület kora avar kori történetéhez

Újabb adatok Hajdú-Bihar megye avar kori lelőhelyeihez I.

A mai községhatár domborzati viszonyait és a szabályozás előtti Berettyó medrét figyelembe véve - bár a községtől keletre több folyóhurkot megszüntettek - legnagyobb valószínűséggel a községtől délnyugatra fekvő Aka-kert területe jöhet számításban, ahol a szabályozás során egy egyenes szakasszal délről érintették a dombvonulatot. Esetleg az itt végzett földmunkák során került elő a feltételezett avar temető - a különböző típusú aranyfülbevalók alapján - több sírja.13

4) Balmazújváros-Tsz tanyaközpont (M. Nepper 2002. 42.)

A várostól északkeletre, a Hajdúböszörményi úttól délre, a Vörös Csillag Tsz központjában 1956-ban gödörásás közben egy sírt találtak. A munkások elmondása szerint 1955 év őszén építkezés alkalmával meszesgödör ásása közben már találtak egy hasonló tájolású csontvázat (A sír), amely mellől lelet nem került elő.

1. sír: T. E-D, m. 140 cm. A sírban fekvő váz lábcsontjainál egy, korong nélkül készített, világos narancssárga, barna foltos, kihajló peremű, szűk nyakú, a felső harmadában öblösödő edény (1. kép 1.) került elő. Anyaga gyengén iszapolt, kerámiatöredékekkel soványított. A felületét eredetileg agyagmáz borította, amely ma már csak foltokban figyelhető meg. Mag. 18,5 cm. pá. 9,3 cm, fá. 10 cm. DDMltsz. 57.21.1.14

Ezt az edényformát Vida Tivadar a kora és közép avar kori sírkerámiák monografikus feldolgozása során a IIIA, csoportba sorolta (Vida 1999. 251-260.). Formája és kivitele nagyon hasonlít a többi között a csongrádi múzeumban őrzött szórvány edényhez15 (Vida 1999. 251. Taf. 47: 2), valamint a Deszk N temető 4. és a Doboz-Hajdúirtás 2. sírjából előkerült edényre (Vida 1999. 252. Taf. 54: 2, Taf. 138: 4). Afentiek alapján az ADAM-ban említettel ellentétben (M. Nepper 2002. 42.) a balmazújvárosi edényt nem a IX. században, hanem a VII. század második harmadában készíthették.

5) Berettyóújfalu-Herpály (M. Nepper 2002. 56.)

Kalicz Nándor és Valerij Szergejevics Tyitov 1981-ben ásatást folytatott a herpályi földvártól 200 méterre. A V. Sz. Tyitov által irányított III. felület ásatásán - a mintegy 370—400 m2-es területen - négy avar sír került elő, melyek mellékletei között edény, gyöngyök, bronzleletek voltak (Kalicz 1982. 5-6.).16 Jelenleg csak két temetkezésről és két sírkerámiáról rendelkezünk több-kevesebb információval.

13 A községtől keletre, a Berettyó bal partján húzódó északkelet-délnyugat irányú gerincen - a folyó töltésének megerősítéséhez szükséges foldnyerő területen - egy 50 m hosszú és 2 m széles kutatóárokban 2013-ban került elő a többi között egy avar kori temetkezés a szonda keleti szélében (Hullám 2015.). Felmerülhet annak lehetősége, hogy a XIX. században talált fülbevalókat az avar kori sír által feltételezhető temetőhöz kapcsoljuk. Bár ennek lehetőségét nem zárhatjuk ki, de összevetve a Berettyó mai medrének vonalát a katonai felmérések térképlapjain látható nyomvonalával, ezen a helyen nem valószínűsíthető az itteni folyószakasz nagyobb méretű korrekciója. Köszönettel tartozom Hullám Dénesnek, hogy a sírra vonatkozó adatait megosztotta velem.

14 A lelőhelyre és a sírra vonatkozó adatokat, valamint az edényt dr. Balogh István gyűjtötte össze.

15 A Tari László Múzeumban beleltározott edény (88.1.1.) nem a város határában került elő, hanem a 60-as, 70-es években a csongrádi múzeumban készült állandó kiállításhoz a szegedi múzeumból kölcsönözte ki a kiállítást rendező régész, Bálint Csanád. Mivel 1988-ban a kiállítás lebontása során nem derült ki semmi az edény leltári számáról, lelőhelyéről stb., így kényszerből került sor újraleltározására a csongrádi múzeumban.

16 Az ásatás leletanyaga a debreceni Déri Múzeumban található, jelenleg leltározatlan. Kivételt jelent két avar kori edény, melyet M. Nepper Ibolya 1997-ben vett nyilvántartásba. Az MTA ВТК Régészeti Intézet adattárában található dokumentációban Darázsy Beatrix segített tájékozódni. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum Adattárában a Valerij Szergejevics Tyitov ásatásán készült dokumentáció nem található. Az ásatás őskori eredményeiről röviden Tyitov 1984. 23-27. A lelőhely és kutatástörténete, valamint az ásatás felszínrajza а III. felület elhelyezkedésével: Kalicz-Raczky 1984. 88. Fig. 2, Kalicz-Raczky 1986. 66.

153