Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Régészet - Lőrinczy Gábor: Újabb adatok Hajdú-Bihar megye avar kori lelőhelyeihez I. Megjegyzések a terület kora avar kori történetéhez
Újabb adatok Hajdú-Bihar megye avar kori lelőhelyeihez I. és árnyaltabban lehessen megírni a tágabb régió, a Tiszántúl, majd pedig ezt követően a Kárpát-medence avar kori településtörténetét. Kora avar kori lelőhely- és sírkatalógus3 1.) Ártánd-F 142/1. határkő (Mesterházy 2002. 26.) A községtől délkeletre, a magyar-román határt metsző északnyugat-délkeleti dombvonulat nyugati (Mesterházy 1987. 219.), valójában a délkeleti (Mesterházy 2011.303-304. 1. ábra) szélén egy homokbánya nyitása során, kézi homokkitermelés közben egy temetkezés került elő, melynek a koponyától a könyökig terjedő részét megsemmisítették. Az EÉNy-DDK-i tájolású,4 többrétegű sírban legfelül három, az emberi vázzal azonos tájolású részlegesen lótemetkezés került elő. A csonkolt maradványok közül csak az egyik lóhoz5 mellékeltek szerszámzatot. A hurkos fülű kengyelpár a bal térd vonalában, az emberi lábcsontok és a sír fala között, részben egymáson feküdtek. Helyzetük alapján nem bizonyítható, hogy a legalulra fektetett lóbőrt felszerszámozva helyezték a sírba, mivel a felszerszámozott lovas temetkezéseknél többnyire a nyereg két oldalán kerülnek elő a kengyelek, nem pedig egy oldalon, egymást részben fedve. Ugyanakkor a hevedercsatnak meghatározott, téglalap alakú vascsat a sír ellenkező, nyugati oldalán feküdt. A karikás végű vaszabla előkerülési helye ismeretlen, tehát ez se igazolja a ló fel szerszámozását. A sír alján vájt koporsóban eltemetett férfi(?)6 feküdt. Szegényes leletei, a két vagy három vascsat, egy hajlított bronzcsat és egy ismeretlen - feltehetően ezüstlemezből préselt - veret felszerelésére szolgáló bronzlemez két szegeccsel az alsó lótemetkezés szintjén (valószínűleg a koporsóra helyezve) kerültek elő ugyanúgy, ahogyan az íjászfelszerelés részét képező háromélű vas nyílcsúcs a jobb alkar melletti sírfalnál, a vas tegezakasztó a jobb térdcsont fölött és a keskeny végű íjcsont a bal könyök és a bal felkar7 külső oldala mellett (Mesterházy 1987. 219., 222.). A temetkezési szokások a temetkezés VI. század utolsó harmadára datálását (Mesterházy 1987. 239., Mesterházy 2011.321.) nem igazolják,8 a szegényes leletanyag alapján csupán kora avar kori, legvalószínűbben a VII. század első felére történő keltezése biztos (Mesterházy 2011. 321.). Mivel a homokbányászás folytatása során újabb sírok előkerüléséről nincs információnk, nagy valószínűséggel a temetkezést magányos sírként értelmezhetjük, amely a Sebes-Köröstől 3 A cikk megírása, az adatok pontosítása és az illusztrációs anyag összeállítása nem jöhetett volna létre Csutak Tünde gyűjteménykezelő, Czakó Viki geodéta, Kolozsi Barbara és Dani János régészek hathatós segítsége nélkül. Fogadják érte hálás köszönetemet! Külön köszönet illeti M. Nepper Ibolyát, aki mint kezdő régészt, majd a későbbi évtizedekben önzetlenül segített tájékozódni a megye avar és honfoglalás kori leletanyagában. Minden lelőhelynél feltüntettem az ADAM szócikk szerzőjét, ahol többnyire megtalálhatók a lelőhelyre vonatkozó fontosabb irodalmak. Az ott nem szerepelőkre a lelőhely tárgyalása során hivatkozom. A cikket Rácz Zsófia lektorálta. Munkáját, hasznos észrevételeit és megjegyzéseit ezúton is köszönöm! 4 Ebben az esetben valószínű, hogy az ásató újfok (gon) osztású tájolót használt, ahol a kört 4000 fokra osztották, így értelmezhető ÉÉNy irányra 3700 újfokként. A DDK-i irányra megadott 500 értelmezhetetlen ebben az esetben. Ebben a rendszerben ennek a számnak 1700 újfoknak kellene lennie. Ezeket az adatokat számítottuk át a manapság elterjedtebb fokbeosztás szerint - ÉENy-DDK, 327-147° -, ami szükségszerűen kerekített adatokat eredményezett, de értéke a két tájolási irány, az ÉÉNy és az ÉNy határán van. 5 A sír archaeozoológiai anyagát nem határozták meg, jelenleg sem a Déri Múzeumban, sem a Magyar Nemzeti Múzeumban nem található. A két, szerszámzat nélkül eltemetett ló csikóként és kancaként(?) értelmezése (Mesterházy 1987. 238.) archaeozoológiai meghatározás hiányában csak feltételezés! A lólábcsontok csonkolása a sírrajzok alapján valószínűsíthető. 6 A sír embertani anyaga ismeretlen helyen van, így antropológiai meghatározása nem történt meg. Az ásatás dokumentációja a Magyar Nemzeti Múzeum és a debreceni Déri Múzeum Adattárában egyaránt a sírrajz pausz másolatából és egy előrenyomtatott sírrajzon gépelt sírleírásból áll. 7 Az ásató a jobb könyököt írja, de a sírrajzon a bal mellett fekszik. 8 A Mesterházy Károly és Bóna István (Bóna 1990.) által hivatkozott ázsiai párhuzamok közül egyik se keltezhető a Kárpátmedencei avar honfoglalás elé, azaz a VI. század első felére, de még a VI. századra sem. 151
