Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)

Régészet - Kőrösfői Zsolt: Hogyan is nevezzelek? Az erdélyi késő császárkori leletek értelmezési módjai a román régészetben

Hogyan is nevezzelek?

4. kép

Késő császárkori lelőhelyek Erdélyben 1: késő császárkori lelőhelyek, 2: dák, dákoromán vagy dák jellegű,

3: romanizált helyi lakosság, római

Fig. 4

Late Roman Age sites in Transylvania 1: Late Roman Age sites, 2 Dacian, Daco-Roman or of Dacian character,

3: Romanised local population, Roman

kirajzolt Szentgyörgy/Sfäntu-Gheorghe kultúrát10 szokták említeni. Az újabb kutatásokban már a fenti kultúrák nem szerepelnek, a Szentgyörgy csoport jellegzetességeként meghatározott csészéről ma már biztosan tudjuk, hogy a Kr. u. IV. században egész Erdélyben elterjedt, és (legalábbis ekkor) már semmiképpen nem etnikumjelző (Opreanu 1993.).11

Baráthelyen három nagyméretű, különböző korszakú temetőt tártak fel: 1) a késő római kori provinciális - kora népvándorlás korból (Kr. u. Ill—IV. századi), 2) a Kr. u. VI-VII. századból és 3) a Kr. u. VII VIII. századból. A temetők mellett egy Kr. u. IV-VI. századi település is előkerült. Az 1. temetőt kisebb-nagyobb megszakításokkal (1959-ben, 1960-ban, 1961-ben, 1966-ban és 1969- ben) Ion Nestor és Eugenia Zaharia tárta fel, majd Ligia Bárzu közölte (Bärzu 1973.). Ligia Bárzu 371 temetkezésről ír. Közülük Bóna István csak 267-et tart valós sírnak, a többit a településhez tartozó objektumnak gondolta. Bóna két temetkezési horizontot különböztetett meg: a korábbi É D tájolású 208 sírt és a rájuk, közéjük (főleg a temető keleti részében) temetkező 59 Ny-K tájolású sírt.

10 A kultúrához Kurt Horedt 22 települést „rendelt” (Horedt 1982. 73., 76., 202.).

11 A Székelyudvarhely-Alsolókon (ma: Odorheiu-Secuiesc) 2008-ban feltárt Marosszentanna-Csemyahov kultúrájú településen összesen 40 darabot találtunk (Sófalvi András, Nyárádi Zsolt és a szerző közöletlen ásatása).

137