Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Régészet - Istvánovits Eszter - Kulcsár Valéria: A szarmaták állatai
A szarmaták állatai teljes mértékben hiányoznak (Szolnoki 2011. 19.). Ny írtura-Várrét anyagában megfigyelték, hogy a nagytermetű állatok csontjait inkább „kivelőzték”, míg rágásnyomok inkább a kisebb termetű állatok csontjain látszottak. Ugyanitt a csontok 12,17%-a égetett vagy parázsolt, viszont nem fordult elő főzésre utaló nyom, ami eltérést jelent az általánosan megfigyeltekhez képest (Berendi 2006. 259.). A lovakról szólva ki kell emelnünk a szakrális szférával összefüggő leleteket.26 Ezek a telepeken és a temetőkben egyaránt előfordulnak. Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék 11. (M5 autópálya, 26/72., Nr. 34.) lelőhelyen egy házban találtak lókoponyát (Szalon iai-Tóth 2000. 73.). Unikális leletegyüttes a Hódmezővásárhely-kakasszéki 2. objektum. A 143 cm hosszú, 80 cm széles és 80 cm mély, D-É-i tájolású gödörben, mely a déli vége felé szélesedett, 3 lókoponyát találtak. Közülük a két szélső délre, a középső északra nézett, és ez utóbbi kicsit magasabban feküdt. Az alsó állkapocs mindháromnál hiányzott, de a koponyák alatt vízszintesen helyezkedett el egy fél állkapocs. A 3 koponya a gödör alja felett 50 cm-nyire feküdt. Alattuk és felettük a betöltés fekete volt és benne leletet nem találtak (Gazdapusztai 1960. 48.). Ezen a lelőhelyen telepobjektumok és temetkezések egyaránt előkerültek, a „rituális” jelenséget bármelyikhez köthetjük. Üllő 5. lelőhelyen egy sekély gödör alján, középen egy ló koponyája és végtagcsontjai feküdtek. Feltételezhető, hogy nyúzott bőrt helyeztek ide (3. kép).27 Füzesabonyból említ Méri István egy olyan lókoponyát, amely egy kúp alakú, „belül vastag agyagréteggel simára kikent” falú üregből került elő, közelében egy császárkori fibulával.28 A ló minden bizonnyal központi szerepet játszhatott a szarmaták hitvilágában. így nem véletlen, hogy a Kárpát-medencei szarmata temetkezéseknél több esetben megfigyeltek lómaradványokat.29 Dunaharasztiban a 2. és 3. sírból - mindkettő bolygatott - lókoponya, a 7. sírból lófog került elő (Párducz 1950. 28., 30. Ih.). Zenta-Mákoson a sír közelében, Nagy-Korhány, Nagy-Bashalom, Oros-Nyírjes névtelen halom és Herpály esetében a sírhalom földjéből kerültek elő lócsontok (Párducz 1950. 39., 63-65., 68.; a 128., valamint a halmos 3., 6., 8. és 27. Ih.), Szentes-Donát- Mágocspart lelőhelyen egy — feltehetőleg II. századi - temetkezés a találók szerint lovas sír volt 26 Ez semmiképp sem meglepő, tekintettel a szarmaták sztyeppéi előéletére. A ló kultikus szerepére vonatkozóan Id. elsősorban Kuzmina 1977. 27 Kulcsár Valéria közöletlen ásatása. 28 A lókoponya kora és összetartozása a fibulával kérdéses (Méri 1941.). 29 Ezeket M. Müller-Wille igyekezett elsőként csokorba gyűjteni (Műller-Wille 1970/71. 175., 228-229.). iÄM ft 'V - дЖ 3. kép Ló maradványai Üllő 5. lelőhely 2123. objektumában (Kulcsár Valéria közöletlen ásatása) Fig- 3 Remains of a horse, Üllő site 5, feature 2123 (Valéria Kulcsár’s unpublished excavation) 113
