Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)

Régészet - Istvánovits Eszter - Kulcsár Valéria: A szarmaták állatai

A szarmaták állatai

Tiszavasvári - Paptelekhát

2

1

3

Összesen / Total

169

28

40

37

75

3

4

9

494

230

1089

4. táblázat

Vadállatok maradványai a telepeken (Az egyes lelőhelyekre vonatkozó irodalmat lásd a Függelékben lévő listában!)

Table 4

Remains of wild animals at settlements (See references considering the sites in the Appendix)

A jövőben külön figyelmet kell szentelnünk a sírok és a sírokat kerítő árkok állatcsontanyaga között mutatkozó eltéréseknek (vö. 2. és 5. táblázat!). így például míg az árkokban gyakori a teljes lókoponya, addig a temetkezésekben csak elvétve fordul elő.9

Lelőhely / Site

Marha (db) / Cattle (pc)

Sertés (db) / Pig(pc)

Ló (db) / Horse (PC)

Egyéb (db)/ Other (pc)

Összesen (db) / Total (pc)

Kiskundorozsma-Subasa

1 koponya/ skull

1

Lajosmizse

1 koponya / skull

1

Nyíregyháza-F elsősima

13

1

2

16

Szabadka

2 tojás / eggs

2

Sződliget

1 koponya / skull

1

Összesen / Total

13

1

5

2

21

5. táblázat

Állatmaradványok a sírokat kerítő árkokból (Az egyes lelőhelyekre vonatkozó irodalmat lásd a Függelékben lévő listában!)

Table 5

Animal remains from ditches surrounding the graves (See references considering the sites in the Appendix)

Az archaeozoológiai kutatás kezdetén történt kísérlet arra, hogy az Alföld egyes - különös tekintettel az etnikailag eltérő - régióinak állatállományát összevessék (Vörös 1993. 58.). Vörös István elsősorban a Csörsz-árok által övezett és azon kívüli részeket hasonlította össze, mivel szerinte a sáncrendszer az alföldi mezőségi talaj és a zárt erdő - erdős sztyeppe határvonalát tendenciájában követi. Itt annyit meg kell jegyeznünk, hogy az általánosan elterjedt vélekedés szerint a Csörsz-árok kiépítése a szarmatákhoz köthető. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azonban, hogy a sánc építésének ideje nem egyértelmű. Amennyiben a császárkori keltezés igazolható lesz, akkor sem datálhatjuk a III. század utolsó negyede elé. Ráadásul a szarmata leletek messze a Csörsz vonalán túl is megtalálhatóak. A szarmaták és a további barbár népek (germánok, kelták, dákok) közötti határ valójában egy kontaktzóna lehetett, nem pedig a római limeshez hasonló határ (Istvánovits- Kulcsár 2010.). Mindezek fényében Vörös István eredményeit ma már óvatosan kell kezelnünk. О több mint

9 Itt azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy a sírokat erősen rabolják, ugyanakkor a kerítőárkok anyaga nyilván rabolatlan. A kirajzolódó képet torzít(hat)ja az, hogy az árkok jóval sekélyebbek, mint a sírok, és így gyakran a mezőgazdasági munkák megbolygatják a bennük lévő leleteket.

107