Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Művészettörténet - Madár Ximena: Az egykori nyíregyházi pénzügyi palota építéstörténete
Az egykori nyíregyházi pénzügyi palota építéstörténete Madár Ximena Nyíregyháza mai arculata a XIX. század végén - XX. század elején végbement nagy építkezések során alakult ki. A városiasodás a XIX. század második felében vett jelentős lendületet, melyben kétségkívül nagy szerepet játszott a vasút megjelenése. Az első vonat 1858. szeptember 5-én futott be városunkba. A Budapest — Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza - Miskolc vasútvonal kiépülése bekapcsolta Nyíregyházát az ország gazdasági vérkeringésébe (Mfcsei 2011.238.). Az első vasútállomás megépülése nagymértékben hozzájárult az adott városrész kiépüléséhez. Az állomás és a városközpont közötti kapcsolatot a Vasúti út (1905-től a Széchenyi út) jelentette. „ 1899-ben hajtotta végre a város egyik legnagyobb rendezési programját. A régi Salétromszérű helyén a 600 méter hosszú, 60 méter széles Károlyi és Dessexvffy tereket létesítette, parkíroztatta. Szabályozta, kiszélesítette, csatornáztatta és újonnan burkoltatta a Széchenyi utat”, 47 és még egy tucatnyi kisebb-nagyobb utcát és teret, valamint a városi utcákat összekötő fa- és betonhidat emelt az Ér patak fölé (Mécséi 2011.245.). A XX. század elejére már elkészültek azok a városi középületek, amelyekben a megyeszékhely fontosabb állami, egyházi és kulturális intézményei kaptak helyet. 1873-ban emeletráépítéssel bővítették a harminc éve épült városházát, 1891 -re elkészült a törvényszék emeletes épülete és a börtön. 1893-ban megépült a megyeháza, mely a város akkori legmodernebb középülete volt, a következő évben pedig megnyitotta kapuit a közönség előtt a kőszínház. Bár a fejlődés szemmel látható volt, a városban egyre nagyobb gondot jelentett a lakásínség. A Nyírvidék 1923. április 20-i számában megjelent egyik cikk írója sérelmezi, hogy míg más városokban már megindultak a kincstári és városi építkezések, addig Nyíregyháza „tétlenkedik” ezen a téren. A városban bérházban foglal helyet a pénzügyi palota, és négy bérházat foglal el az állami tanítóképző intézet is - írja. Az újságíró az állami és városi építkezések fellendítésében látta a megoldást az egyre súlyosbodó lakásínségre.1 Az egykori pénzügyi székház megépítésére vonatkozó legkorábbi adatok 1923 végéről származnak. Egy 1923 decemberében Budapesten kelt levél tanúsága szerint ekkortájt született meg az elhatározás arra nézve, hogy a Nyíregyházán székelő pénzügyi hivatal számára új pénzügyi palotát, valamint pénzügyőri lakásokat építsenek. Az építkezést a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium szorgalmazta és az új pénzügyi székház építése céljából felkérte Nyíregyháza akkori polgármesterét, dr. Bencs Kálmánt, hogy az ügyet közbenjárásával támogassa. A pénzügyminisztérium az új pénzügyi palota építésére szolgáló telek ingyenes átadását, valamint az építkezéshez szükséges 1 Építésre bátorítás. Nyírvidék XLIV: 89. 1923. április 20. 1. NyJAMÉ LVII. 2015. 287-295. 287
