Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Bene János: Nyíregyházi huszárok az I. világháborúban. Állásharcok 1915-1916-ban
Nyíregyházi huszárok az I. világháborúban Állásharcok 1915-1916-ban Bene János Az osztrák-magyar és német csapatoknak az orosz hadsereg állásait áttörő gorlicei nagy támadása után (1915. május 2.) a frontvonalak egyre keletebbre húzódtak. A támadás üteme azonban 1915 őszére lelassult, majd kifulladt, s mind a két fél védelemre rendezkedett be, így gyűjtve erőt a további hadműveletekhez. E harcok során a magyar királyi 11. honvéd lovashadosztály1 - benne a kassai 5. honvédhuszár ezred - a Pripjaty-mocsarak területére jutott. A Pripjaty-mocsarak hatalmas, mintegy 100.000 négyzetkilométeres erdős-mocsaras területe mindenféle harccselekményre alkalmatlan volt. A mocsár fö folyójárói, a Pripjatyról elnevezett vidék Polesie és Rokitnoi mocsarak néven is ismeretes. Ezt az óriási, tányér alakú területet 90%-ban erdő, mocsaras nádas és nyílt tó borította. Csak egy kicsiny területén lehetett valamiféle mezőgazdasági művelést folytatni, ott a lakosság burgonyát, zabot és kölest vetett, legeltetett és szénát kaszált. Ilyen viszonyok közepette a Polesie igen gyéren népesült be. Néhány város, falu és az egymástól messze elszórt majorságok, vadászházak jelentették a civilizációt. Kő és a téglaégetéshez szükséges agyag híján a házakat fából építették. Számtalan, átlag 5 km2 nagyságú, nyílt és náddal benőtt tó tarkította e területet, de voltak nagy, a mi Balatonunknál is nagyobb mocsaras tavai, melyeket csak a fagy beállta után lehetett bejárni. A mocsár főfolyója a Pripjaty, melynek sekély medre általában 50-250 méter széles. Bal oldali mellékfolyója a Jasiolda (Jaszelda)2, jobb oldali a Túrija, a Stochod (Stohid) és a Goryn (Goriny), melyek általában 10-50 méter szélesek és 1-2 méter mélyek. Gyér vasúthálózatához a Breszt-Litovszk - Pinszk — Luniniec (Lunyinyec), a Breszt-Litovszk — Kowel (Kovel) - Rowno (Rovno), a Breszt-Litovszk - Cholm (Holm) kétvágányú és a Cholm (Holm) - Kowel (Kovel) - Sarny (Szarnyi) egyvágányú vasútvonal tartozott. A mocsárvidék belsejében műút egyáltalán nem volt. A kevés, 25-50 méter széles kocsiút nyáron poros volt, esőben meg úgy felázott, hogy elsüllyedt benne a szekér, a ló, télen pedig csak a nagy hóból kilátszó telefonpóznák jelezték, hogy merre lehet menni. A mocsaras erdőkön keresztül dorongutakat (egymás mellé fektetett gerendák) építettek, azokat azonban az időjárás meg a visszavonuló alakulatok hamar tönkretették. Bár a mocsárvidéket az osztrák-magyar hadvezetőség hadműveletekre alkalmatlan területnek nyilvánította, mégsem hagyhatta felderítetlenül és megszállatlanul, hiszen attól északra is és délre is ott álltak a Központi Hatalmak hadseregei, és félő volt, hogy a fedezetlenül hagyott mocsárvidéken az orosz hadsereg átkelve észak és dél felé is bekerítő hadmozdulatokat tehet. így került a 1 A magyar királyi 11. honvéd lovashadosztály állományába a debreceni 2., a szegedi 3. (22. lovasdandár), a kassai 5. és a marosvásárhelyi 9. honvédhuszár ezred (24. lovasdandár), illetve a 3. és 4. lovas-géppuskás osztag tartozott. A lovashadosztály ütközetlétszáma 3800 lovast számlált a szabályzat szerint. 2 A földrajzi neveknél a korabeli megnevezéseket, illetve írásmódot használjuk, majd utána zárójelben megjelöljük a ma használatosat is, amennyiben a kettő eltér egymástól. NyJAME LV11. 2015. 217-242. 217
