Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Gulyás Gyöngyi: Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)
Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák—Ürmös II. lelőhelyen került felszínre, melyek viseleti helye az öv környékén képzelhető el (XXVI. tábla 8.).39 Az övről lelógó szálak díszítésének a legszebb példája az SNR 221. sírban figyelhető meg (XXVIII. tábla 2.). Az egykori bőröv bal könyök felől eső részénél, egymástól 10 cm-re, lyukiránnyal DK. felé 2 db hosszúkás henger alakú borostyángyöngy feküdt (XXVIII. tábla 7.). A bal medencén jobbról balra haladva egy vonalban 18 cm-es hosszúságban a következő ékítmények helyezkedtek el: 1 db borostyángyöngy, nagyméretű Cypraea csiga, 2 db borostyán-, 1 db inkrusztált üveg- és ismét 1 db borostyángyöngy. A bal medence felszedésekor egy másik Cypraea csigát és egy újabb inkrusztált üveggyöngyöt találtunk. Minden gyöngy lyukiránnyal a koponya felé mutatott, elhelyezkedésük alapján arra következtethetünk, hogy külön szálra lehettek felfűzve. A bal alkar és a gyöngyök elhelyezkedése alapján a gyöngyök karkötőként értelmezése kizárható. Mindkét nagyméretű (h. 7,2; 7,8 cm) Cypraeát egy-egy bronzkarikával akasztották fel. Az egyik akasztókarika töredékén látható, hogy a karika mindkét végét a testre tekercselték. Az övékről lelógó, gyöngyökkel díszített füzéreket a Szeged-Csongrádi úti temető 4. női sírjában figyeltek meg, ahol ugyancsak az öv bal oldaláról lógott le a 2-3 díszes szál (Vörös 1981. 122-129.).40 A Cypraea csigák általában egyesével találhatók meg a szarmata női sírokban, ritka, amikor két vagy három példányt helyeznek az elhunyt mellé (Vaday 1989. 58.). A nagyméretű csigákat általában fémkarika segítségével erősítették az övre, melyet a bal medencecsont, combcsont vagy a csukló környékén találunk meg (Kovács-Vaday 1999. 262.). Kovács László és Vaday Andrea gyűjtötte össze azokat a szarmata sírokat, melyekben egynél több Cypraea csigát találtak, és arra a következtetésre jutottak, hogy az ilyen sírok többsége gazdag volt, és egyéb viseleti szokásokban is kitűntek a többi temetkezés közül, például a két fibula viseletével (Kovács-Vaday 1999. 263.). A nagyméretű csigák mint termékenység szimbólumok talizmánként vagy amulettként értelmezhetők (Kovács-Vaday 1999.264.). A Cypraea nem kereskedelmi úton, hanem a keletről érkező bevándorlókkal jutott el a Kárpát-medencébe. A Cypraeás sírok két időszakra jellemzőek, a II. század utolsó harmada és a 111. század második fele között, illetve a IV. század utolsó harmadában, amikor a keletről érkező germán törzsek a hunok elől menekülve a Kárpát-medencében telepednek le (KovÁcs- Vaday 1999. 250., 259.). Ruha aljának gyöngyös hímzései AII. és a IV. század között az alföldi szarmata női viseletben virágkorát élte az alsó ruha aljának vagy a lábbelinek a gyöngyös hímzése (Kulcsár 1998. 51.). Ennek nyomait 7 női sírban (SNR 125., 160., 182., 200., 238., 239., 262.) lehetett megfigyelni. A legtöbb sírban a gyöngyök valódi számát és az egyes színsorok váltakozását nem tudtuk megfelelően rögzíteni, elsősorban a bolygatások miatt, másrészt, mert az agyagos földben a gyöngyök színe nem látszódott, illetve azoknak egy része a felszedés során elporladt. Az 1. sírcsoport 5 női temetkezése közül kettőben, a 3. sírcsoport 8 női sírjából 5-ben volt lehetőségünk a ruha aljának gyöngyhímzését megfigyelni.41 Egyedül az SNR 125. sírban kibontott láb környéki gyöngyök helyzete utalt szoknyaviseletre, a többi sírban nadrágviselet feltételezhető. A legegyszerűbb hímzés az SNR 262. sírban volt, itt a jobb boka körül 4 db borostyán-, 5 db barna, téglalap alapú, lecsapott sarkú hasáb alakú üveg- és hasonló alakú karneol-, a bal boka körül 39 A sírban övcsatot nem találtunk, de az a bolygatás során is kikerülhetett a sírból, vagy pedig összecsomózott textilöv léte feltételezhető. A henger alakú gyöngy 3,5 cm hosszú, a diszkosz alakú gyöngy átmérője 2,3 cm. 40 Abony-Tatárhányás-dűlő 95. sírjában a bal combcsont környékén fekvő gyöngyök helyzete alapján is egy, az övre erősített, gyöngyökkel díszített szál létére lehetett következtetni (Gulyás 2011. 145., 34. tábla 1.). 41 A nők életkora 20 és 60 év között mozgott. 49
