Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Gulyás Gyöngyi: Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)
Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös П. lelőhelyen Marosszentanna-Csernyahov kultúrkör területén. Az akasztótagos gyöngy használata már a IV. században megfigyelhető (Istvánovits 1993. 128.). Az amfora alakú üveggyöngy viselete a szkíta és az avar kori leletanyagban egyaránt megtalálható. Az óföldeáki sírból halványsárga edényke alakú gyöngy került elő, melyhez hasonlóak kora és késő császárkori sírokból is ismertek.32 Amfora alakú fekete gyöngy került elő a Csongrád- Iskola utcában feltárt hunkori sírból (Párducz 1968.1. tábla 6.). A négyzet vagy téglalap alapú, lecsapott sarkú hasáb alakú kameol- és üveggyöngyök a IIIV. század között, a nyomott gömb és a henger alakú üveggyöngyök az I-V. század között egyaránt előfordulnak (Dinnyés 1980. 201., Vaday 1989. Abb. 23.). A virág- és a sakktábla mintás millefiori gyöngyök az inkrusztált gyöngyökkel egy időben jelennek meg már a korai időszaktól kezdve, majd számuk a IV. század vége és az V. század eleje között emelkedik meg (Istvánovits 1993. 125., Vaday-Domboróczki 2001.64.). A korall- és a borostyángyöngyök már a legkorábbi sírok anyagában is jelen vannak, használatuk a kései időszakban is általánosnak tekinthető (Dinnyés 1980. 201., Vaday 1997. 96., Vaday-Domboróczki 2001.66.). A legtöbb esetben a nyakláncok szálait a nyakban csomózhatták össze, mert zárt, öntött kisméretű nyaklánc karikát egyetlen sírban sem találtunk. Csüngök Csüngök csak az SNR 182. sírban a nyaklánc gyöngyei között voltak. Mivel a bolygatás a nyak környékét csak részben érintette, egyes csüngök viseleti helyét rögzíteni tudtuk (XVII. tábla 4.). A sírban összesen öt csüngőt, köztük 2 db halványzöld üvegpohár lekerekített peremrészéből készített darabot találtunk, melyek akasztórészét úgy alakították ki, hogy a megvastagodó peremrészt csepp alakban vízszintesen kifúrták (XVII. tábla 6., 9.). A gyöngyök között egy nagyon rossz megtartású, vödör alakú vascsüngő palásttöredéke (XVII. tábla 7.), egy bronzlemezből kivágott, aszimmetrikus pelta vagy félhold alakú csüngő töredéke (XVII. tábla 5.) és egy barna, fekete törésfelületű, homokos anyagú, lefelé fordított V alakú kerámiacsüngő feküdt, melynek félköríves akasztója letört (XVII. tábla 8.). Megfigyeléseink alapján a borostyángyöngyökből álló nyaklánc elől hordott részét díszítették a színes üveggyöngyök és a különböző csüngök. Az üvegcsüngő az üvegpohár megbecsült szerepét tükrözi, hiszen az eltört poharat nem dobták el, hanem annak vastagabb falú peremét átfúrva nyakékszert készítettek belőle.33 A vödör alakú csüngő viselete a Pontus-vidékről származik, de míg a korai darabokat aranyból és bronzlemezből készítették, addig a kései időszakból elsősorban vasból készült példányokat ismerünk.34 A csüngök viselete az I—III. század között általános, majd az ún. tiszadobi körhöz tartozó temetkezésekben ismét felbukkan a IV. század vége és az V. század eleje között (Vaday 1982/83. 174.). A női sírokhoz köthető, kozmikus sarló alakú holdszimbólumot megtestesítő félhold formájú, bronz- vagy ezüstlemezből kivágott, illetve öntött csüngök már a II. század második felében átveszik az aranylunulák helyét a szarmaták leletanyagában és a IV. század végéig használatban is maradnak (Vaday 1982/83. 174., Vaday 1989. 56.). Lemezből kivágott, középső részén enyhén csúcsos pelta és félhold alak közötti átmenetet képviselő csüngök római területről, a Marosszentanna-Csernyahov kultúrkör és a Przeworsk kultúra 32 Például Solymárról (Kocztur 2004. 162.) és Bátaszék-Kövesd-puszta lelőhelyről (Péterfi 1993. XXIII. tábla 156:3.). 33 Az üvegpohár értékes létére utal a madarasi temető 361. sírjában tett megfigyelés, ahol a sírba helyezett ládika darabjai között számos más tárgy mellett egy díszes üvegpohár töredéket is találtak (Kőhegyi-Vörös 2011. 115.). 34 Például Tiszadob-Sziget 11., 18., 28. sír (Istvánovits 1993. Abb. 6., 8., Abb. 8., 9., Abb. 13., 8.); Abony-Kisbalaton-dűlő 36. sír (Gulyás 2011.40. tábla 10.). 43
