Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Gulyás Gyöngyi: Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)
Gulyás Gyöngyi Arokkeretek, árokrészletek mérete, szerepe Az alföldi szarmaták körében általánosan elterjedt szokás a sírok köré nyitott vagy zárt árkot ásni a II. század és az V. század eleje között (Vörös 1983. 157., Kulcsár 1998. 36.). A lelőhelyen 10 körárokkal övezett temetkezés került elő. Ezek közül 5 (SNR 122., 135., 158., 161., 214.) volt a DK-i oldalán nyitott körárok, míg 3 esetben (SNR 126., 232., 240.) csak feltételezhetjük a bejárat irányát, mivel a körárkokból az altalajba alig mélyedő árokszakaszok maradtak meg.26 Az 1. és a 3. sírcsoportnál egy-egy zártnak tűnő árokkeret (SNR 143., 204.) is előkerült, azonban az árkok egy részét már nem volt lehetőségünk feltárni, mert a feltárási területen kívül estek. A 10 körárkos sír közül a nyomvonal szabta keretek miatt csak 7 körárok által övezett sír került feltárásra. A nyitott körárkok külső átmérője 7-11,5 m között változott, bejáratuk 80-135 cm széles volt. A zárt árokkeretek külső, Ny-K-i irányú átmérője 9 és 13 m. Kőhegyi Mihály Madaras-Halmok késő szarmata temetőjének feltárása kapcsán megfigyelte, hogy a halmokat kerítő árkok mindig zártak voltak. A halmokat részben a kerítőárkokból kitermelt, részben a környékből hozott földből építették fel. A halmos sírok között szokványos sírokat is találtak, melyeket ugyancsak körárokkal kerítettek, de azok a DK-i oldalon mindig nyitottak voltak (Kőhegyi 1971.212-213.). Az óföldeáki zárt árokkeretes sírok fölé emelt halmok nyomát nem tudtuk megfigyelni, ami a felszínen máig folyó mezőgazdasági munkákkal hozható kapcsolatba. A nyitott körárkoknak és a zárt árokkereteknek egyaránt fontos szerepük volt a temetést kísérő vagy a temetést követő rituális eseményekben. A két zárt árokkeret alján levő mélyedések talán arra utalhatnak, hogy az árkokat folyamatosan rendben tartották vagy egyszerre több ember végezte azok kiásását (Kürti 2005. 86.). Minden körárok betöltésében találtunk edénytöredékeket és/ vagy állatcsontokat. A töredékek nagyobb számban gyorskorongolt, szürke vagy téglaszínű edények (tál, felső füles edény) és lassúkorongolt fazéktöredékek voltak. Alacsonyabb számban kerültek elő korong nélkül készített edénytöredékek. Mivel egyetlen körárokból sem került felszínre egész vagy kiegészíthető edény, így valószínű, hogy a betöltésekben talált kerámiák másodlagosan, a késő szarmata település objektumaiból kerülhettek az árkok betöltésébe. 6 körárok (SNR 126., 161., 204., 214., 232., 240.) betöltésében voltak állatcsontok. Az SNR 214. körárok DK-i, lekerekített végű bejáratához közel lókoponya töredékeket (SNR 223.) bontottunk ki. A többi objektumban egy-két állatcsont töredék volt, melyeket - a szórvány kerámiatöredékekhez hasonlóan - vagy másodlagos anyagként értelmezhetünk, vagy a halotti tor alkalmával kerülhettek az árkokba. A lókoponya töredék bejárathoz közeli előkerülése általánosan előforduló jelenség a körárkos síroknál.27 Női és leány viseleti tárgyak Fülbevalók A feltárt sírok közül 7 női (SNR 125., 155., 182., 200., 238., 239., 262.) és további 2 gyermek (SNR 124., 131.) temetkezésből került elő fülbevaló vagy fülbevaló karikatöredéke.28 Valamennyi fülbevaló bronzdrótból készült, kivéve az SNR 125. és az SNR 262. sírban (VIII. tábla 2., XXXIV. tábla 4—5.) találtakat, melyek ezüstök. Az ékszerek - ha nem másodlagosan a sírföldből 26 Sándorfalva-Eperjesen 3 olyan körárok volt, mely csak részlegesen maradt meg (VÖRÖS 1983. 2. kép). 27 Legutóbb, 2013-ban Csanádpalota 100. lelőhelyen feltárt 43 síros temetőrészlet 3 körárkának bejárata melletti szakaszában találtunk egy-egy lókoponyát. Az feltárás a szerző és Gallina Zsolt közöletlen ásatása. 28 A gyermekek 6-10 év közöttiek voltak. 40
