Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)

Helytörténet - Kelemen Imola - Berendi Erzsébet: A Kótaj-Verba-tanya, halastó (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) lelőhelyen előkerült állatcsontok archaeozoológiai vizsgálata

A Kótaj—Verba-tanya, halastó lelőhelyen előkerült állatcsontok archaeozoológiai vizsgálata

faxon

Objektum /

Feature

Bos taurus

(Szarvasmarha/Cattle)

Ovis aries (Juh/Sheep) / Capra hircus (Kecske/Goat)

Sus scrofa (Disznó/Pig)

Equus caballus (Ló/Horse)

Cervus elaphus (Gimszarvas/Red deer)

Nagy testű emlős /Large sized mammal

Kis-közepes testű emlős /Small-middle sized mammal

Összesen/Total

4. (edényégető kemence / pottery kiln)

1

1

1

3

4/1. (munkagödör/ work-pit)

1

1

6. (épület/building)

1

1

2

7. (épület/building)

13

1

2

5

1

22

9. (gödör/pit)

1

1

2

10. (gödör/pit)

1

1

32. (gödör/pit)

6

2

8

33. (gödör/pit)

5

2

7

38. (gödör/pit)

1

1

2

48. (sír/grave)

1

1

Összesen/Total

20

3

5

6

1

10

4

49

VII. táblázat

A Kótaj-Verba-tanya, halastó lelőhelyen előkerült népvándorlás kori állatcsontok objektumtípus típusok szerinti megoszlása

Table VII

Migration Period animal bones found at Kótaj-Verba-tanya, halastó, distribution by feature types

Lótól származónak azonosítottunk 6 töredéket (17,14%), melyek egyetlen objektumból (32. gödör) kerültek elő (VII. táblázat). Egy bal medencecsont (pelvis) töredékéről és 5 nyakcsigolya (vertebra cervicalis) maradványról van szó, amelyek közül az egyik sorban a második (epistropheus). Az epistropheusról és a pelvisről méreteket is tudtunk venni (V. táblázat). A pelvis acetabulum mérete (LA=68,7) beleesik a Balaton környéki avar lovak acetabulum mérethalmazába (Matolcsi 1973. 98.). Utólagos elváltozások nyomait egy csonton se találtuk. A húsminőség szerinti besorolásban minden lómaradvány A kategóriájú.

Az egyetlen gímszarvasmaradvány a 4. edényégető kemencéből előkerült (VII. táblázat) agancstöredék, mely égetett és vágásnyomok láthatóak rajta (I. tábla 2.).

A nagy testű emlősök kategóriájába sorolt töredékek nagy része valamilyen hosszúcsontból származó azonosíthatatlan diafizistöredék, de egy laposcsont (talán lapocka) és két borda is ebbe a csoportba került. Ezek az edényégető kemencéből, egy épületből és három gödörből kerültek elő (VII. táblázat). Három diafízistöredéken volt észlelhető égésnyom, közülük egy csak parázsolt.

A négy kis-közepes testű emlőshöz tartozó maradvány: két borda (costa), egy mellkasi csigolya (vertebra thoracalis) és egy hosszúcsont diafizisének töredéke, ez utóbbin feltételezhetően macska által okozott rágásnyommal.2 A csontmaradványok egy épületből és két gödörből származnak (VII. táblázat).

2 A macska és kutya által okozott rágásnyomokat az O’Connor által leírtak segítségével különböztettük meg (O’Connor 2000. 48.).

383