Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Helytörténet - Halászi Aladár - D. Rácz Magdolna: Halászi Aladár szonettjei a Jósa András Múzeum Irodalmi Gyűjteményében
Halászi Aladár — D. Rácz Magdolna írni, amelyekkel halhatatlanná vált volna meglátása szerint. Csak nyolcat írt, mégis halhatatlanná lett, ha nem is e versforma által. E vers rímképlete: abba abba cdc ddc. Ronsard-i részben, az utolsó tercina inkább az ölelkező rímhez igazodik. A róla szóló versem rímképlete: abab cdcd eff egg, vagyis shakespeare-i képlet nagyobbrészt, ügyelve arra, hogy háromféle rímképlet is megvalósuljon: kereszt, ölelkező és páros. Természetesen követve a 11 szótagos, jambikus sorok követelményét, és talán sok más egyéb „előírást” is. Kazinczy Zászlónkra tűztük jó neved, te mester, Magasra tartva fényben megfürösztünk, Ne kössön gúzsba évezrednyi este, Sötétből végre nemzetként kijöttünk. Érzésben, nyelvben egyesült e nemzet, Tudás felé utat veled találtunk, Mi szép, m i jó kérdésben is a kezdet Voltál, veled csak jó oldalra álltunk. Te tudtad már, hogy iskolát kell adni Nemes, paraszt vagy hitben eltérőknek, Váljék mind polgárrá magyar jövőnknek. A nemzetünk csak így lett forradalmi... Dicső Halmod szemünkben Himalája, Követni büszkén térhetünk alája. A Comenius Társaság tagjaként évente adok egy, néha két esszét a Bibliotheca Comeniana kötetbe, amelyet Társaságunk jelentet meg. Eddig minden írásom névadónk munkásságát, annak egy-egy szeletét dolgozta föl. A magyar nevelés-oktatás története elképzelhetetlen nélküle, így magasztalása az érzelmi lírát is megszólaltatja a vele foglalkozóban. így „követtem el” a róla szóló szonetteket, amelyek rímképletével a shakespeare-i szonettekhez igazodtam némi módosítással: a shakespeare-i rímképlet általában: abab cdcd efefgg. Az itt olvasható szonetteké: abab cdcd eff egg. Ez apró tényéknél fontosabb az, hogy Comenius magyar gyökerekkel rendelkezett, felmenői Szeges nevet viseltek, Nyugatra, Morvaországba kerültek. Comenius kora leghíresebb pedagógusa, tudósa lett, akit az ellenreformáció idején mint protestáns püspököt, a Cseh Testvérek Társaságának tagját üldözték. Müveit latinul, csehül és németül írta, de magyar gyökerét soha nem tagadta. Sárospatakon iskolát teremtett, több Szeges nevű diákot hozott a nagyhírűvé többek között általa is lett kollégiumba, ahol anyagilag más szegény diáknak is segítette tanulását. Gondolatai, érzelmei européer voltát mutatták, így üldözöttként a kontinens volt hazája. 370
