Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)

Helytörténet - Halászi Aladár - D. Rácz Magdolna: Halászi Aladár szonettjei a Jósa András Múzeum Irodalmi Gyűjteményében

Halászi Aladár — D. Rácz Magdolna

Téren és időn (át)folyó\ Miként a németeknek a Rajna, az egyiptomiaknak a Nílus, az amerikaiaknak a Mississippi, úgy nekünk a Tisza a nemzeti tudatunkat, érzéseinket uraló folyó. Volt már akkora területű hazánk, hogy csakis hozzánk tartozott, ma öt ország területén, határán folyik, de azért magyar folyó maradt. Mesék, kedves esetek, virtusok, háborús és békés emlékek fűződnek hozzá, így erősítve fontos szerepét történelmünkben, magyarságtudatunkban. Legnagyobb költőink foglalták versbe, sőt nemzeti imánkba, a Himnuszba nevét. Kölcsey, Arany, Petőfi, Ady stb., stb. Aki látja, azt megragadja a füzes part, a madarak éneke, annak tudata, hogy őseink is arról jöttek hazát foglalni, amerről a Tisza ered. Ahogyan a folyónak megszabja mozgását a medre, úgy e vers is megpróbálja formai kötöttségeivel kordában tartani a Tisza keltette érzéseket, gondolatokat.

Téren és idein (át)folyó

Keletről jössz, mint Árpád, hős vezérünk, sziklákat aranyló homokká zúzva rohansz a Kárpátokból te, elébünk, partjaidon fiizekkel koszorúzva.

Rejteket és életet adtál nekünk, dalok, mesék hősévé magasodtál, horda elé álltái, ha jött ellenünk, vétkes béke után magyar maradtál.

Himnuszba foglalva örökre, neved ragyog, mint fényes csillag tükröd felett.

Maradj mély medredben, ringasd csónakunk,

nyugalmat adj, halat, békés merengést: feledtess múltat, mondj jövőt, szép mesést: lesz újabb ezer év, boldog holnapunk.

Szonettciklus a hazáról: Ha semmi, senki más, a haza megérdemli az ódái szárnyalást, különösen, ha a megtartó nyelvről, kultúráról, a dicső múltról, a jelenről, jövőről, reményről faggatjuk történelmünket. Az újabb idők - korunk - már nem a véres küzdelmeket igénylik a hazafiaktól, hanem az építést, a békés munkát, hiszen az alkotáshoz nyugalomra, békére van szükség, nem a hazán belüli ki kit győz le kérdés eldöntésére, véres leszámolásokra, amelyeket mindig megszenvedte, megszenvedi a haza. A hét szonettből álló ciklus millióval is kiegészíthető volna, hiszen minden lélegzetvételhez illene a magasztos hangnem, amelyre már csak azért is szükségünk van, mert hazugok, csalók bizonygatják leghangosabban magyarságukat. A testvérharcok idejét is magunk mögött hagyhatnánk végre, hogy együtt vihessük, testvérként előre hazánkat egy élhetőbb, szebb jövő felé.

362