Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Helytörténet - Sípos József: Bethlen, Nagyatádi és Gömbös tiszántúli 1922. májusi választási körútja és annak eredményei
Bethlen, Nagyatádi és Gömbös tiszántúli 1922. májusi választási körútja és annak eredményei a megkezdett földreformnál radikálisabbat és demokratikusabbat követelt. Ezért e választókerületben Mezőfinek jelentős támogatottsága volt. Mezőfi parlamenti képviselővé választásának megakadályozása érdekében Gömbös 1922 április végén felvetette, hogy Guthy helyett jobb lenne Zsilinszkyt indítani a választókerületben. Zsilinszky ekkor a nagy hatású Szózat című fajvédő napilap főmunkatársa volt és Bethlen István miniszterelnök konszolidációs politikáját támogatta. Ennek érdekében szinte minden héten jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki a Szózat hasábjain. Mindezek miatt Gömbös javaslatát Bethlen is támogathatta. Nagyatádi Szabó István véleményét nem ismerjük. Gömbös biztosra akart menni, ezért az Egységes Párt Intézőbizottsága a május 4-ére kitűzött értekezlete előtti napokra derecskéi küldöttséget szervezett, hogy Gömbös fajvédő barátja jelölésének demokratikus látszatot kölcsönözzön. A 18 tagú küldöttség május 2-án érkezett a fővárosba. Tagja volt dr. Ertsey Péter királyi közjegyző, Ravazdy Barna nyug. főszolgabíró, Bartha Ferenc főjegyző, Szász Imre monostorpályi ref. lelkész, Szőke János a derecskéi Egységes Párt elnöke, továbbá Szabó Miklós, Gombos Péter, Börcsök Sándor, Mile Ferenc, Milotay Lajos, Salamon Zoltán, Szabó Béla, Molnár József gazdaemberek és még mások.37 E küldöttség kívánságát május 2-án Ravaszdy nyug. főszolgabíró mondta el. Zsilinszky a jelöltséget elfogadta. Válaszában kifejtette azokat az eszméket és elveket, amelyek megvalósításáért küzdött és küzdeni fog. Elmondta, Tisza István erős akaratú egyéniségét tekinti egyik példaképének, Bethlent és Nagyatádi Szabót pedig vezérének tartja. Politikai működésében - mondta - a „fajszeretet az a csillag, amely őt vezérelni fogja. ” Ezután a küldöttség Gömbösnél tisztelgett. Ő a delegáció kérdésére kifejtette: az Egységes Párt vezetősége a kerület hivatalos jelöltjének „egyedül Zsilinszky Endrét tekinti”. Ugyanis ő „ olyan értékes egyénisége a magyar közéletnek és a magyar publicisztikának, akinek munkásságára nemcsak a pártnak, hanem az országnak is rendkívül nagy szüksége van. ” О is azok közé tartozik, akik már az elmúlt két évben megmutatták, hogy hivatott munkásai az ország ügyének. A küldöttség lelkesen vette tudomásul Gömbös válaszát. Este a küldöttséget az Egységes Párt klubjában Zsilinszky vacsorán látta vendégül. Ott volt még Kozma Miklós őrnagy, az MTI vezetője, Kuna P. András volt nemzetgyűlési - újkonzervatívagrárius nézeteket valló - parasztképviselő, Ráth Sándor pártigazgató és még számos meghívott vendég. Itt Gömbös köszöntötte a megjelenteket. Ertsey Péter derecskéi királyi körjegyző válaszbeszédében kifejtette: ő ugyan nem tagja a kormánypártnak, de „ ott ahol gróf Tisza István elhagyta, és ahol ezt a munkát gróf Bethlen István felvette, ott találkozni kell minden magyar embernek. ” Több felszólaló és pohárköszöntő után Kozma Miklós felsorolta Zsilinszky érdemeit. A küldöttség óhajára Zsilinszky is beszélt. Ideáljainak Mátyás királyt, Zrínyi Miklóst, a költő és hadvezért, gróf Széchenyi Istvánt és Tisza Istvánt nevezte. Elmondta, hogy Gömbössel és Kozmával ott volt Szegeden az ellenforradalom megszervezésénél, amikor kitűzték az „új Magyarország új céljait”. És mivel ezek a remények két év után „ nem teljesültek - legalább túlnyomó részben ezt látjuk - úgy érzem, hogy nekem a zászlót cserbenhagynom nem szabad. ” A forradalmak tanulságai alapján azt állította, hogy „a magyar faji gondolat nagyobb és szentebb dolog mindennél. (Úgy van! Úgy van!) Mindenki testvérem, aki magyar. El akarták hitetni velünk a szélső liberálisok és szocialisták, hogy az osztályérzés, hogy az osztályöntudat nagyobb dolog, mint a faji érzés és a nemzeti öntudat. ” Ezzel szemben állította: „igenis a faji gondolat és öntudat a legnagyobb erő a föld hátán és hogy csak az a nép tud naggyá lenni, amely igazán tudja 37 Szózat V. 3. 1922. 5. 317
