Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Néprajz - Bodnár Zsuzsanna: "Fűben, fában, hitben orvosság." Régi gyógymódok a parasztságnál - időszaki kiállítás a Sóstói Múzeumfaluban
.Fűben, fában, hitben orvosság’ elhasználta a pohárból és bealudt. Vákuum keletkezett, mely megszívta a hasfalat. A poharat addig tartották (5-20 perc) a hason, míg magától le nem esett. A hasfájás megszűnt. Minden falunak volt füves- meg kenőasszonya, mert nem csak fűben-fában, hanem egy hozzáértő asszony tenyerében is van orvosság. A kenőasszonyok többféle kenést ismertek: száraz és nedves kenést, zsiradékkal vagy forralt füvekkel simogatták, nyomták, gyúrták a fájós derekat, hátat. A kenés sokszor gyógyfüvekből készített fürdővel járt együtt, melyet a fürösztő asszony készített (Grynaeus-Hoppál-Nagy 1979. 364.). A szentelmények szerepe a népi orvoslásban A kiállításban egy katolikus szoba enteriőrjében mutattuk be a hit és a szentelmények segítségével történő gyógyítás tárgyi anyagát. A katolikus vidékek parasztságának gyakorlatában kiemelkedő helyet foglaltak el a mágikus tárgyak között az egyházi szentelmények. Ezeknek a szentelés és áldás révén áldásos - óvó, elhárító, serkentő - hatásuk van. A mágikus gyakorlatban legfontosabb szerepe a szenteltvíznek, szentelt gyertyának, barkának, búzának és a húsvéti szentelt ételeknek volt (Pócs 1990. 654.). Hasonló szerepük volt az úrnapi „sátorból” származó füveknek, virágoknak. A szentelmények alkalmazásának célja az ember betegségeinek megelőzése vagy gyógyítása, az ártó hatalmak elleni védelem. Míg a gyógynövények betegségeket gyógyító hatóanyagait a növényekben található vegyületek biztosítják, addig a szentelmények gyógyító tulajdonságát a természetfölötti hatalmak, transzcendens erők által nyújtott segítség reményébe vetett hit adja (Koltay 1991.575.). A közönség láthatta a szentelt vizet tartalmazó üveget, a szentelt gyertyát, a szentelt barkát, az úrnapi körmenet virágait és a búcsújáró kegyhelyek Mária képeit és szobrait, valamint a rózsafuzéreket. A szentelt vizet a gonosz távol tartására megelőző és gyógyító céllal egyaránt alkalmazták. Gyakran a család valamennyi tagja ivott egy-egy kortyot belőle, hogy ne fogjon rajtuk az igézet vagy rontás, illetve torokfájás és szembajok ellen is használták. A szenteltvizet otthon - és ahogy a kiállításban bemutattuk - kis üvegekben vagy a falon lévő szenteltvíztartóban tartották, illetve tartják a mai napig. Azt állították, hogy a szentelt víz minden betegségre, bajra orvosság. A szentelt gyertya a néphit szerint szintén jó torokfájás, fejfájás és gyomorbaj ellen (Bálint 1977. 196.). A szentelt barka virágvasárnapi szentelmény, az egyház áldása adja gyógyító hatását. A népi gyakorlat betegségek megelőzésére, gyógyításra és a természeti csapások elhárítására használta a szentelt barkát. A gyógyítás során lenyeltek egy-egy szemet vagy füstöltek vele. Hideglelés ellen három szemet kellett lenyelni. A kiállításban a szentelt barkát a pócsi kegykép mellé beszúrva helyeztük el. A búcsúból emlékbe hozott szentképeknek, szobroknak, Mária képeknek, szentelt gyertyáknak gyógyító ereje volt: a gyógyulás érdekében a Máriához intézett fohászok közben fontos volt ezen tárgyak megérintése. Gyógyítottak a pünkösdi szentelmények és az úmapi körmenet virágai és füvei, zöld ágai. Itt kell megemlítenem, hogy sokan azt vallották, hogy a legjobb gyógyszer a „Jóistenbe vetett igaz hit és imádság”. Máriapócs és a máriapócsi kegyhely szerepe igen jelentős volt. A népi gyógyításban nagy szerepet játszott a búcsú. Egy-egy híressé vált búcsújáró helyre messzi vidékekről elzarándokoltak a testi és lelki bajaikra gyógyulást remélők. Ismertté válásukat elősegítette egy-egy csodás gyógyulás híre vagy emléke. Megyénkben híres búcsújáró hely Máriapócs, amely a görögkatolikusság központja, de római katolikusok és más vallásbeliek is megfordulnak itt a gyógyulás reményében. A kiállításban az 1970-es évek elején készült színes fotók és tárgyi anyag alapján mutattuk be a búcsú, illetve a hit szerepét a népi gyógyulásban. Láthatta a közönség a különböző testrészeket ábrázoló 247
