Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári-Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei antropológiai elemzés, 2 sírban Inf. I. korú kisgyermek nyugodott (Wenger 1972., vő. Csallány I960. 51-59.).9' E sírok kifejezetten szegényesek voltak, viseleti tárgyakat egyáltalán nem, mellékletként kizárólag korong nélkül készített edényt, egy esetben pedig juhcsontokat tartalmaztak. Az 1983-ban utólag feltárt 24. sír szintén gyermeksír volt, részleges lótemetkezéssel (Lőrinczy 1983. 68.), de korabeli rablás által megbolygatva.91 92 A fenti sírokkal ellentétben a 19., fiatal (juv.) női temetkezés ezüstfülbevalóval, nyaklánccal és pártaveretekkel, az emberi váz fölött előkerült részleges lóval és juhval jó párhuzama a kashalmi serdülők sírjának.93 A Hajdúnánás- Fürj-halom-járási, teljesen feltárt temető 18 vázából 1 gyermek és 3 serdülő temetkezését lehetett elkülöníteni.94 Ezek közül kettő szegényes, illetve melléklet nélküli volt. A 10. (lány?) sírban ugyanakkor a szomszéd sírba temetett, felnőtt nőével megegyező ezüst lemezgömbgyöngyös nyaklánc és házilúd csontok, a 17. (fiú?) sírban pedig egyszerű aranyveretes öv feküdt. E fiatalok kora megegyezett a szóban forgó tiszavasvári egyének életkorával (12-14, 13-15 év). A tiszántúli magányos és kis sírcsoportos, a kashalmiakkal feltehetően azonos népességhez tartozó temetkezések között nagyon kevés a gyereksír. A tiszavasvári sírokkal párhuzamba hozhatók a Gyula-511. lelőhelyen, a Kunszentmárton-Habranyi telepen95 és az Orosháza-Bónumi tanyákon feltárt gyereksírok. Ezeket a gyermekeket felékszerezve (gömbcsüngős ezüstfölbevaló, színes üveggyöngysor) temették el, esetenként az elhunyt fölé helyezett kiterített szarvasmarha bőr/kis borjú csontváza(?) és a fej mellé állított vagy - a sírföldből előkerülő - összetört edény (tor maradványa?) kíséretében (Rózsa-Vörös 2004., Csallány 1933. 3., Lichtenstein 2006. 131-134.). Különösen érdekes számunkra az orosházi gyermeksír, egy 10,5-11,5 éves lány temetkezése, amely az életkora mellett az ékszerkészlete alapján is jó párhuzama a tiszavasvári 33. sírnak. A lánnyal ellentétes tájolásban ugyanakkor egy kisebb gyermeket (6,5-7,5 éves) is elhelyeztek a sírgödörben, szegényes melléklettel.96 A gyomai 264. lelőhelyen egy felnőtt nő közelében kerültek elő a leletanyagot alig tartalmazó kisgyereksírok: egy 8-11 éves gyermek (vascsat), valamivel távolabb pedig egy 10-14 hónapos csecsemő (melléklet nélkül, eltérő tájolással) (Somogyi 1997a.). A gyereksírok kérdésével bővebben Garam Éva foglalkozott a tiszafüredi avar temető monográfiájában,97 bár ez esetben antropológiai meghatározások nem készültek, így részletes, pontos életszakaszokra vonatkozó vizsgálat sem történhetett.98 A 260 gyereksírból (a temető 21%-a) 126 volt melléklet nélküli, 52 tartalmazott egyszerű mellékleteket (vaskés, vascsat, vaskarika, tűzkő), és 82 temetkezésben - tehát megközelítőleg a valószínű gyereksírok harmadában - jelentek meg „nemspecifikus” tárgyak. Ezek közül ki kell emelnünk 11 övgarnitúrás (feltételezett fiú) sírt, amelyeknek jelentős része (9 eset) a temető korai, VII. századi fázisába tartozott, lemezből préselt vagy 91 A 23 sírból 9 tartalmazott részleges lótemetkezést és ezzel együtt juhkoponyát vagy más juhcsontokat. Ezek közül Csallány Dezső és Wenger Sándor négyet nőnek, hármat férfinak határozott meg, gyermek nem volt köztük (Csallány 1960. 51-59.). 92 Nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy az 1956-ban feltárt gyereksírok egy része is rablás következtében lett mellékletekben „szegényes”. 93 Ezekkel mutat rokonságot a gyulai Dobos 1. utcában (juv.) és a Hódmezővásárhely-Kopáncson (16-18 éves) feltárt fiatal nők ékszerkészlete, felszerelése (Lőrinczy 1998. 348-349., Herendi 2012.). 94 A hajdúnánási temetőben a gyermekek száma nagyon alacsony, akárcsak a következőkben tárgyalt tiszafüredi temetőben (vö. Parker Pearson 1999. 103., Scorr 1999. 109., 121-122.). 95 A gyulai gyermek kora nincs pontosan meghatározva, a kunszentmártoni 2. sírnál Csallány Dezső 5-6 éves kislányról ír. 96 Lichtenstein László értelmezését e kettős sír feltételezhető jelentéséről lásd Lichtenstein 2006. 135. 18. jegyzet! 97 E helyen meg kel I jegyeznünk, hogy a tiszafüredi temető - a temetkezési rítus és az öltözet elemei alapján - a tiszavasváriaktól eltérő eredetű és identitású avar kori népességhez tartozott. 98 Antropológiai elemzés hiányában a sírban mért vázhossz, illetve a tejfogak alapján történt a korcsoportok meghatározása (Garam 1995. 388.). 181
