Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári-Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései
Lőrinczy Gábor — Rácz Zsófia „Gazdag” gyerekek A tiszavasvári temetkezések jellegzetességei közül ki kell emelnünk a gazdag mellékletü gyerekek/serdülők (12-14 év, Inf. II.) sírjának kérdését. A 33. és elsősorban a 34. sír ránk maradt tárgyainak, mellékleteinek száma és értéke messze meghaladja a többi, távolabb fekvő felnőtt temetkezését. A 33. sír leletei (gömbcsüngős fülbevaló, gyöngysor, orsókarika és orsógomb, vaskés, réz- és ezüstlemez töredékek, bizánci üvegsúly, valamint részleges juh) alapján egy fiatal lány temetkezése rekonstruálható. A 34. sír esetén a nem meghatározása régészeti módszerekkel nem lehetséges (nyaklánc ezüstgyöngyökkel és két bizánci solidusszal, öv- és lábbeli veret, sírobulus aranylemezből, orsógomb, vaskés, részleges juh és ló lószerszámmal, aranyozott lószerszámveretekkel, valamint a sír végében „ajándékcsomag” vagy „kiegészítő ékszermelléklet” - vő. Diestelberger 2004. 33-36.: karperecpár, gyöngysor, vascsipesz).87 A veretes öv inkább férfira utal, míg a felsőtestnél fekvő orsógomb nőre. A nyakban lévő ezüstgömbökből és két átfúrt solidusból álló nyaklánc elemeit főként gyermekek és nők, ritkábban férfiak sírjából ismerjük. Veretes lószerszámra a Tiszántúl északi részéből csak elvétve van példa, ezek az ismert esetekben férfiak temetkezéséhez tartoztak (lásd e tárgytípusok elemzését). Több kultúrában megfigyelhető, hogy a gyereksírok leletei nem felelnek meg a felnőttkori, nemhez kötött tárgyak megoszlásának. Ellen Pader a kora középkori angolszász temetők életkornem viszonyait vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a gyermek és női temetkezések között jóval több kapcsolódási pont, közös attribútum figyelhető meg, mint akár a férfi-gyerek, akár a férfi-nő sírokban. Gyermekeket a legritkább esetben temettek el férfiakra jellemző tárgyakkal, ugyanakkor lányok és fiúk sírjában egyaránt megjelentek „női típusú” leletek (Pader 1982. 129-131.). Az avar kori gyermeksíroknál is megfigyelhető a nőkhöz köthető mellékletek túlsúlya, ám bizonyos „férfi leletek”, mint a veretes öv, szintén megjelennek a temetkezésekben (Garam 1995. 388.). E témához kapcsolódó általános megfigyelés továbbá, hogy az idősebb lánygyerekek, fiatal lányok és nők sírjában nagyobb arányban fordulnak elő ékszerek, amulettek és fém viseleti tárgyak, mint a kisgyerekek és idős nők temetkezéseiben. Ez a jelenség a termékenységgel és a házassággal hozható összefüggésbe (Brather 2004. 21.).88 Ahhoz, hogy differenciáltan vizsgálhassuk a gyermekkor egyes szakaszaira jellemző mellékletadási szokásokat (vö. Stoodley 2000.), a gyermek és a felnőtt kor határát, egy esetleges átmeneti életkor idejét,89 e téren a férfiak és a nők közti különbségeket, részletes antropológiai adatokra van szükség. Az életkor, a nem és a sírba kerülő tárgyak összefüggéseivel az avar koros régészet behatóan még nem foglalkozott.90 Mi e cikk keretében csupán néhány Tisza-vidéki, az itt tárgyalt esethez párhuzamul hozható avar kori jelenségre szeretnénk felhívni a figyelmet. Megkíséreltük a kashalmi gyerek/serdülő temetkezéseket összehasonlítani a közelben fekvő - a temetkezési rítus és a tárgytípusok szempontjából rokon vonásokat mutató - Tiszavasvári-koldusdombi temető sírjaival. A 23 sírból feltételezhetően 7 volt gyermektemetkezés, ezek közül 5 esetben a rossz megtartású csontok miatt nem készült 87 Szathmáry László antropológiai meghatározása az első esetben a női, a másodikban a férfi jellegeket tartotta dominánsnak, de a nem eldöntése ilyen fiatal korban nehéz. 88 Anton Diestelberger eredményei szerint az általa vizsgált (ausztriai) közép avar kori női sírok közül a juvenilis és fiatal felnőtt korosztály temetkezései tartalmaztak a legnagyobb arányban jelentős mennyiségű fém viseleti tárgyat (Trachtgruppe I) (Diestelberger 2004. 49.). Ezeket - a felnőtt korcsoportokra vonatkozó - vizsgálatokat tanulságos lenne a gyerek/serdülő sírokra is kiterjeszteni. 89 A tiszavasvári sírokkal kapcsolatban például bizonytalan, hogy e két, a fizikai antropológia módszereivel az Inf. II. (7-14 év) periódus végére sorolt egyén a korabeli társadalomban „gyermek” volt-e még vagy már „felnőtt” (vö. Crawford 2007. 84.). 90 Kivételt jelent A. Distelberger ausztriai, avar kori női sírokkal foglalkozó munkája (Distelberger 2004.). 180
