Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)

Régészet - Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári-Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei П. Tiszavasvári—Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései

Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia1

Bevezető

A Wienerberger Téglaipari Rt. a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári (1. kép) délkeleti határában, a hajdúnánási úttól keletre, a Kashalom-dűlő nevű határrész nyugati szélén1 2 téglagyárat kívánt létesíteni. A beruházóval megkötött szerződés alapján

2004. május 24. és augusztus 27. között régészeti felügyelet mellett elvégezték a tervezett gyárterületnek, az 1. bányának, az 1. depónak és a téglatárolónak kijelölt felszín földmunkáit. Az 1. bányagödör helyén előkerült régészeti objektumok miatt a területen megelőző feltárást végeztek a Jósa András Múzeum régészei. A négy átvizsgált felszín kiterjedése összesen 10,8 ha volt (2. kép).

A feltárás során harminchat objektum került elő, amelyek közül húsz gödör nem tartalmazott korhatározó régészeti leletanyagot.

Kilenc gödör betöltésében csupán néhány állatcsont és jellegtelen kerámiatöredék feküdt. A cseréptöredékek alapján bronzkorinak határozható meg a 2. objektum (edénye alapján valószínűleg umasír),

1 A 2004-ben feltárt sírok közös feldolgozására Gergely Balázs kérte fel Lőrinczy Gábort. Mindkettőjük egyéb elfoglaltságai miatt a megkezdett munkának nem volt folytatása. Gergely Balázs életpályát módosított, s végül Lőrinczy Gábor és Rácz Zsófia közös munkája nyomán született meg a jelen tanulmány.

2 A területnek nevet adó Kashalom ma egy, a környezetétől alig megkülönböztethető lapos kiemelkedés, amely a 33. és 34. sírtól keletre kb. 1200 méterre helyezkedik el.

NyJAMÉ LVI. 2014. 141-217.

141