Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Pintye Gábor: Magányos hunkori temetkezések Nyíregyháza határában
Pintye Gábor Istvánovits E. és Kulcsár V. a szarmaták vallásával foglalkozó tanulmányukban szintén foglalkoznak e tárgyakkal, és megemlítik, hogy a szarmaták kulturális előzményét jelentő - görög-baktriai területen fekvő - Tillja Tepe temetőjének egyik időszámításunk kezdete körüli időkből származó harcos sírjában kecskeszobrot találtak. Jacenko nyomán - véleményük szerint - az említett diadémokat papnők viselték, míg a baktriai példány egykori tulajdonosának fegyverzete rokonságban áll a pörögi szakrális tevékenységet ellátott női temetkezésben leltekkel (Istvánovits—Kulcsár 1997. 156-157., 160., 162.). Ide kívánkozik az Almati közelében Kargalik lelőhelyen feltárt női sír diadémja a Krisztus születése körüli időkből (16. kép 3.). Ezen a madárszárnnyal ábrázolt nők egyike egy kecskén lovagol. Wemer említi a sír további tárgyait, melyek között tíz kecskeplasztika is szerepel. Összefoglalta Rosztovcev elméletét, aki a Han-dinasztia korából származó tárgyak és egy felirat alapján a kargaliki diadémban a taoista Pantheon alacsonyabb isteneit látta, akik állataikon az égi régiók felé utaznak. Bár Werner inkább a szibériai és belső-ázsiai sámánok madárjelmezeit vélte felfedezni az emberábrázolásokon, az égi utazás megjelenítésével egyetértett. A diadémot elsőként publikáló A.N. Bemstammal közös álláspontja szerint sámándiadémról van szó, melyet a Tien-san egyik előkelő nomád aszszonya viselt (Werner 1956. 67-68., 77-78. Taf. 66: 2, Mordvinceva 2003. 156. risz. 41). A korai hun/hiungnu művészetben tetten érhető az állat megjelenítése. Legérdekesebb számunkra az 1. Péter gyűjteményéből származó szibériai aranylemez, melyen az életfa két oldalán egy-egy egymással szembeforduló kecske áll. Sz.I. Rugyenko szerint ez a jelenet az asszír művészet hatását mutatja. Az ordoszi lemezek között önálló kecskeábrázolás is akad (17. kép; Rugyenko 1962. 71., 76., 80. risz. 54: e). A hunkori Európa területéről sem hiányoznak a kecskemotívumok. Ábrázolása felismerhető a verhnye-jablocsnojei és a Sztroganov-gyűjteményben szereplő hunkori halántékcsüngőkön, az ún. koltokon (18. kép 1-2.). Zaszeckaja ez előbbi tárgyalása során megállapította, hogy az életfa mellett álló állatok a természet kozmikus erejét személyesítik meg. A fát körülvevő alakok megjelenítése kötött: a madár és az őz mellett a kecske a harmadik 13. kép Vozdvizsenszki faléra (Mordvintseva 2005. Fig. 1. alapján) Fig. 13 Phalera from Vozdvizhensk (after Mordvintseva 2005. Fig. 1) 14. kép Verhnyepogromnoje 2. kurgán övlemeze (Mordvinceva 2003. risz. 20. alapján) Fig. 14 Belt plate from Verhnepogromnoe barrow 2 (after Mordvinceva 2003. ris. 20) 118
