Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Igor Prohnenko - Volodimir Mojzsesz - Mária Zsilenko: Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása
Igor Prohnenko — Volodimlr Mojzsesz — Mária Zsilenko 25. kép Szerednye, kályhacsempe Fig. 25 Seredne, stove tile Külön csoportot képeznek a kályhacsempe-töredékek, összesen 24 példány (XXI. tábla). Jól iszapolt és kiégetett, apró szemű homokkal soványított agyagból készültek. Többségük zöld mázas (XI. tábla 1- 15.), de vannak vegyes mázasak (XI. tábla 16- 17.) és máz nélküli példányok is (XI. tábla 18-23.). A csempék rajza az apró töredékekből nem rekonstruálható egy zöld mázas oromcsempe kivételével, mely stilizált angyalt ábrázol, alatta 1632 évszámmal (25. kép, VI. tábla 1.). Pontos analógiáját a kisvárdai vár területéről ismerjük (Földing 1997/98. 282. 27. kép). Ezen kívül a réteg leletanyagát ivókupa, pipa, orsó, kulcs és számszeríjhoz használt nyílhegy képezte (VI-VII. tábla). A szerednyei vár leletanyaga XVI-XVII., sőt egyes esetekben XVIII. századi. A vár felépítésének szakirodalomból ismert korai dátumát (XII. század) régészetileg a 2008-as ásatások során nem sikerült bizonyítanunk. A leletanyag elemzése alapján a következő időrendi horizontokat különíthetjük el: a terület legkorábbi lakosságának emlékei korong nélkül készített edények oldaltöredékei. Pontos időrendi meghatározásuk lehetetlen, felépítésük alapján a Kr. e. II. évezredre tehetők. A kővár építése a XVI. század első felében kezdődött, amire a réteg kerámiája és I. Ferdinánd 1543-as érméjének hamisítványa utal. A vár történtének következő szakaszát (XVII-XVIII. század eleje) a leletanyag (kerámia, kályhacsempe, fémtárgyak, állatcsontok) mennyiségének jelentős növekedése jellemzi. Keltező lelet az 1632 feliratú oromcsempe, melynek pontos mása Kisvárdáról ismert. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy az erőd viszonylag kis területének ásatása után csak előzetes következtetéseket vonhatunk le. A szerednyei vár története további kutatást igényel, elsősorban a korabeli oklevelekre és az építészeti sajátosságokra alapozva. Nyitott marad a vár közvetlen közelében fekvő borospincék kérdése is. A pincék ásása során felszínre kerülő kövek kitűnő alapanyagként szolgálhattak az erődítmény építésénél, amit a geológiai elemzés megerősített. A falon olvasható felirat értelmében a pince a XVI. század elején épült, ami talán megegyezik az erődítés kezdeti szakaszával. 2009-ben a bodolói és a kovászói várban végeztünk kisebb feltárásokat, melyek fő célja a kronológia meghatározása volt. A bodolói (szilcei vagy ilosvai) vár Az erőd Szilce és Ilosva települések között félúton (Ilosvai járás), a Bodoló-hegy csúcsán épült (26. kép). Északról és északnyugatról a hegy alatt mocsarak húzódtak. Délkeleten, a hegy lábától 200 méterre folyik az llosva-patak (Irsavka), mely nem messze a Borzsába ömlik. A magaslat keleti és északnyugati lejtője meredek, a délnyugati lankás. 222
