Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Bollók Ádám: A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról
. ..salva me ex ore leonis et a cornibus unicornium humilitatem meam... ’’(Zsolt. 21.22) A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról1 Bollók Ádám Jósa András emlékének Bevezetés Amikor a Nyírség tudós doktora, Jósa András 1896 tavaszán a régiségek iránt érdeklődő barátjával, az akkori tiszai járás főszolgabírójával, Vidovich Lászlóval a Szabolcs vármegyei régészeti emlékek megmentéséről folytatott eszmecserét, egyáltalán nem sejthette, hogy később milyen jelentőségre szert tevő lelőhely feltárása előtt egyengette az utat. A főszolgabíró ugyanis, miután nem sokkal e beszélgetést követően közzétett felhívására válaszul jelentést kapott egy mintegy egy évtizeddel korábban Bezdéd község határában napvilágra került lovas temetkezésről, még azon a tavaszon felkereste a kérdéses helyet, s ott egy hétfői napon, április 20-án ásatni kezdett. A millennium évében minden bizonnyal nem kis honfiúi lelkesedéstől is vezérelt Vidovich a mándoki gyógyszerész, Tompos Endre társaságában az összesen kicsit több mint nyolc hétig tartó munkálatok során 17 honfoglalás kori temetkezést bontatott ki, melyek leleteit Jósa Andrásnak adták át. A sírok feltárásánál csak kisebb részben jelen lévő Jósa pedig kortársainak többségénél jóval gondosabb gazdának bizonyult, hiszen a leletek megőrzése mellett arra is gondja volt, hogy az egyes temetkezésekről rendelkezésre álló, a feltárás során tett megfigyeléseket is a korban szokatlan részletességgel, rajzos formában dokumentálja. Nem rajta múlott, hogy e rajzok csak egy évszázad múltán váltak elérhetővé az időközben a bezdédi temető egyes jelenségire egyre távolabb mutató elméleteket építő szakmai közvélemény számára.2 1 Jelen tanulmány a 2012-ben megvédett PhD értekezésem (Bollók 2012.) egyik alfejezetének javítod, bővített változata. Itt is szeretném köszönetemet kifejezni a disszertáció témavezetőjének, Prof. Dr. Bálint Csanádnak (MTA ВТК Rí), a munka egyik első olvasójának, Prof. Dr. Török Lászlónak (MTA ВТК Rí), valamint opponenseimnek, Prof. Dr. Marosi Ernőnek (MTA ВТК MI), Dr. Mesterházy Károlynak és Dr. Tóth Endrének (MNM) hasznos tanácsaikért, melyek egy részét már e tanulmány készítése során is kamatoztatni tudtam. Az e cikk elkészítéséhez szükséges kutatásokat az OTKANK 72636. számú pályázat támogatta. Külön köszönet illeti Dr. Révész Lászlót (MNM/SZTE ВТК RT), aki a lemez személyes vizsgálatát, illetve a fémvizsgálat elkészítését lehetővé tette számomra. A fémvizsgálat anyagi hátterének megteremtéséért Dr. Vida Tivadamak(MTABTK RI/ELTE ВТК RI)ésK8189l számú OTKA pályázatának, továbbá a vizsgálatot végző Dr. May Zoltánnak (MTA TTK AKI) tartozom köszönettel. Ugyancsak köszönettel tartozom Schönléber Mónikának (Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete, Piliscsaba) a téma szempontjából fontos arab szövegek számomra elkészített fordításáért, illetve a meglévő fordításoknak az eredetivel való összevetéséért; továbbá Prof. Dr. Egon Wamersnek (Archäologisches Museum, Frankfurt), aki a bezdédi egyszarvú egyes jegyeink viking kapcsolataira hívta fel a figyelmem; valamint Dr. Szántó Ivánnak (ELTE ВТК IT), aki számos fontos részlet pontosabb megfogalmazát tette lehetővé tanácsaival. 2 A temető előkerülésének körülményeiről több helyen beszámolt: Jósa 1896., Jósa 1 896a.; a csak mintegy egy évszázad múltán közlésre került eredeti dokumentáció: Prohászka-Révész 2004.; az értelmezés fennmaradó nehézségeiről: Révész 2003., Révész 2003a. NyJAME LV. 2013. 089-202. 89
