Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Takács Melinda: Megjegyzések a X-XI. századi telepkerámia keltezési lehetőségeiről egy nyírségi település kapcsán
Takács Melinda Az egyes objektumokban található díszítésfajták előfordulása gyakorisági sorrendben 1: sűrű befésülés, 2: csigavonal, 3: egyenes vonalköteg, 4: hullámvonalköteg, 5: rádliminta, 6: hullámvonalköteg alatt egyenes vonalköteg, 7: sűrű befésiilésen hullámvonalköteg, 8: sűrűn bekarcolt vonal, 9: hullámvonal, 10: hullámvonalköteg alatt sűrű befésülés, 11: körömbenyomkodás alatt csigavonal, 12: körömbenyomkodás, 13: hullámvonal alatt csigavonal, 14: körömbenyomkodás alatt bekarcolt vonal, 15: beszurkodás, 16: körömbenyomkodás alatt rádliminta, 17: beszurkodás alatt csigavonal, 18: hullámvonalköteg alatt bekarcolt vonal, 19: cikcakkvonal alatt sűrű befésülés, 20: cikcakkvonal alatt csigavonal, 21: egyenes vonalköteg - hullámvonalköteg - egyenes vonalköteg, 22: girland (vonal), Cs: cserépbogrács, В/H: bordás/hengeres nyakú edény, Bö: korongolatlan bögre Az így kapott ábra segítségével szemléletes képet nyerhetünk az objektumok és díszítésfajták viszonyáról. Összesen 47 objektumban vagy objektumcsoportban találtak díszített kerámiatöredékeket. A legtöbb díszítésfajta a 9., 10., 14., 302., 326. és 330. objektumokban található, ami nyilván azzal magyarázható, hogy ezekből került elő a legnagyobb számban kerámiatöredék. Meglepő viszont, hogy a településen az előzetes várakozásokkal ellentétben a leggyakrabban előforduló díszítéstípus a sűrű befésülés (35 objektum), a csigavonal pedig csak a második helyen áll (25 objektummal). A 3. és 4. leggyakoribb díszítésfajta az egyenes-, illetve a hullámvonalköteg, az előbbi 19, az utóbbi 14 objektumban található. Rádliminta 13 objektumban fordul elő, ezt pedig hullámvonalköteg és egyenes vonalköteg vagy sűrű befésülés különböző kombinációi követik. A „klasszikusan” Árpád-kori díszítés néhány jellegzetes fajtája, mint például a sima egyszeres hullámvonal és a körömbenyomkodás csak 7, illetve 5 objektumban fordul elő. A fenti „archaikus” díszítésfajták (hullámvonalköteg, egyenes vonalköteg, sűrű befésülés és ezek kombinációi) használata nem ritka a kora Árpád-korban, de az М3 autópálya 148/b. lelőhelyen figyelemre méltóan nagy az arányuk a másutt gyakori Árpád-kori díszítéstípusokhoz képest. A jelenség nyilván a település késő avar kori előéletével magyarázható, a kérdés csak az, hogy ezt az előzményt figyelembe véve a „korai” jellegű díszítéstípusoknak lehet-e pontosabb datáló értéke a X-XI. századon belül. Amennyiben ugyanis elfogadjuk a telepen szintén gyakori rádliminta XI. század második felére - végére keltezését (Parádi 1963.223.), az archaikus díszítéselemeket is legalább eddig az időszakig kell datálnunk, tehát hosszan továbbélő fazekashagyományokról van szó. Érdemes megvizsgálnunk a rádliminta közös előfordulását az egyes edényfajtákkal. A táblázatból kiolvasható, hogy rádlidíszes töredékek kerültek elő a két bordás nyakú és a hengeres nyakú edénnyel azonos objektumból (és azonos betöltésből), továbbá a korongolatlan bögre mellől is. Tehát ha a rádli datálása biztosnak tekinthető, e fenti edények a XI. századra keltezendők. Ezt a logikát követve a XI. századra datálhatóak a 39. és a 66. objektum cserépbográcsai is. A további négy, bográcsot is tartalmazó objektumból viszont nem kerültek elő rádlimintás cserepek, ami természetesen nem zárja ki az objektumok XI. századi datálását, de a korábbi keltezést sem. Az М3 autópálya 148/b. lelőhely keltezéséről Keltező értékű fémleletek híján a dolgozatban vizsgált területet, illetve magát a teljes települést kizárólag az itt előkerült kerámiaanyag segítségével lehet datálni. Egy olyan településen, ahol elsősorban a kerámialeletekre hagyatkozhatunk, a belső kronológiai rend felállításánál a szuperpozíciók elemzése, illetve a kerámiaanyag meghatározott szempontok szerinti vizsgálata áll fogódzópontként rendelkezésünkre. A kerámiaanyag elemzése során megpróbáltam figyelmet szentelni a kutatás által ez idáig kronológiai jegyként kezelt jelenségeknek, melyek közül a településen a következők vizsgálhatók: 54
