Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)

Régészet - Takács Melinda: Megjegyzések a X-XI. századi telepkerámia keltezési lehetőségeiről egy nyírségi település kapcsán

Takács Melinda Bogrács A vizsgált területen 6 objektumból 12-14 bogrács több mint 70 töredéke került elő. Ameny­­nyire meg lehet állapítani, valamennyi a fémbogrács alakú, gömbölyű aljú típushoz tartozik. Az edénytestet négy példány esetében sikerült viszonylag nagy biztonsággal kiszerkesztenem: közülük három oldalfala lekerekített, a negyediké pedig kónikus. Ez utóbbi bográcsot kivéve kónikus oldal­falból származó töredék nem került elő, tehát a településen valószínűleg a gömbölyű aljú, ívelt ol­dalú bográcsformát kedvelték. A rekonstruált példányok közül három közepes mélységű, a negye­dik arányaiban lapos (5. kép 7-9.). A településen talált bográcsperemek szokatlan formai változa­tosságot mutatnak (9. kép). 9. kép A lelőhelyen talált bográcsperemek tipológiai beosztása Fig. 9 Typological classification of cauldron rims found at the site Mint fentebb már utaltam rá, a lelőhelyen található bog­rácsok anyaga jó minőségű jellegzetes, ezért esetükben minden­képpen tudatos soványítással kell számolnunk. Anyaguk általá­ban homogén, apró szemű kavicsos, felületük enyhén érdes, a fazekakétól láthatóan különbözik. Néhány esetben (például a 39. házban található töredékek egy részén) megfigyelhető, hogy a szokásos szürkésbarna felület alatt halvány rózsaszínű „háttér” sejlik át (III. tábla 1.). E tényezők összessége felveti annak a le­hetőségét, hogy az eltérő anyag és készítéstechnika jelen esetben más földrajzi régiót is jelent, azaz a bográcsok egy részét mások és máshol készítették, mint a településen található fazekakat. A vizsgált területen talált bográcsok kivétel nélkül dí­szítettek. Díszítésük rendszerint széles közű csigavonal, amely általában a perem alatt kezdődik és egészen a fenék középső ré­széig húzódik. Egy esetben közvetlenül a perem alatt hullámvo­­nalköteg-díszítés figyelhető meg (VI. tábla 11.). Díszítés A település edényanyaga, amely szinte teljes egészében díszített cserepekből áll, szokatla­nul változatos képet mutat. A legalább részben kiszerkeszthető edényprofilok alapján megállapítha­tó, hogy a fazekak vállát gyakran az oldalfaltól eltérő díszítéssel látták el, és általában az edények felső 2/3-át szokták díszíteni. A feldolgozómunka során 22 fajta díszítéstípust, illetve kombinációt sikerült feljegyeznem, melyek a következők (gyakorisági sorrendben): I. táblázat Az egyes objektumok és a bennük előforduló díszítéstípusok kapcsolatát táblázatban ábrázoltam. A sorokban az adott objektumban található díszítéstípusokat tüntettem fel, majd e díszítésfajtákat gyakoriságuk szerint sorokba rendeztem. 50

Next

/
Thumbnails
Contents