Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
A 2010. október 11-14. között Nyíregyházán és Szatmárnémetiben megtartott Vándorló és letelepült barbárok a kárpáti régióban és a szomszédos területeken (I-V. század) Új leletek, új értelmezések című nemzetközi régészeti konferencia anyagai - Sóskuti Kornél: Szórvány fémleletek az Óföldeák-Ürmösön (M43, 9-10. lelőhely) feltárt késő szarmata településrészletről
Szórvány fémleletek az Óföldeák-Ürmösön feltárt késő szarmata településrészletről Csüngő, gyöngy A 18 csüngő változatos formai képet mutat, a korszakban általánosan megszokott félhold, balta- és érmecsüngők egyaránt előfordulnak. A tárgyak elkészítéséhez bronz, ezüst és ólom nyersanyagot használtak fel. A lelőhelyen belüli szóródásuk - a fibulákhoz vagy használati tárgyakhoz hasonlóan - a település központi részére lokalizálható (4. kép). Az egyetlen ezüstből készült darab egy félhold alakú vékony lemezcsüngő töredéke (II. tábla 1.). Elkeskenyedő szárait enyhén visszahajlították. A középső, kiszélesedő részén egy kisméretű, valószínűleg háromszöges tag állt ki. Hasonló csüngök főként temetkezésekből ismertek (Nagy 2005. 9. kép 4-5., 17.), településeken ritkán fordult elő, de nem ismeretlen. Egy félhold alakú csüngő származik Hódmezővásárhely, Solt-Paléról (Párducz 1935. 35. tábla 9.) vagy a Felgyő-Kettőshalmi-dülőben feltárt településrészletről.6 A település szórványleletei közé tartozik három, azonos formájú bronz, balta alakú csüngő (II. tábla 2-4.). A hozzávetőlegesen háromszöges felépítésű alapforma jellegzetessége, hogy a felfüggesztésére szolgáló furata alatt az élét mindkét oldalra kiálló szárnyakkal tagolták. Kettő épségben maradt meg, egy harmadik erősen korrodálódott, függesztőfiile, valamint az oldalsó tagok töredékesek. A jellegzetes forma analógiái kevés lelőhelyről ismertek. Szinte pontosan megegyező párhuzamai az Óföldeák közelében elhelyezkedő lelőhelyekről származnak. Például a Hódmezővásárhely, Erzsébet-Újtelepen feltárt, késői temetőrészlet egyik sírjából került elő (Nagy 1984. 12. ábra 7.), egy másik darab - a tanulmányban szereplő lelőhelytől 1,5 km távolságra elhelyezkedő - Makó- Innenső-Jángor határrészben található szarmata településhez köthető felszíni szórványlelet (Sóskúti s.a.). Az Alföld szarmata lelőhelyeit vizsgáló gyűjtésben csak ez az egyetlen közölt darab szerepel a jellegzetes kialakítású formai típusból (Gulyás 2002.). Ilyen szűk térségben tapasztalható koncentráltjelenléte feltehetően regionális sajátosságként értékelhető. Az éremcsüngők (14 db) közé sorolhatóak a már fentebb említett átfúrt vagy fülezett római érmékből gyártott függőkön és a szarmata érmeutánzaton kívül az ólomból készült, függesztőfüles, kerek medálok. Az érmék között II. századi ezüstök és IV. századi bronzok fordultak elő, a többi kerek szarmata csüngő - a bronz szarmata érmeutánzaton kívül - valamennyi esetben ólomból készült (4 db). Az ólom felhasználása a korszakban ritka, de nem egyedülálló. Tápé-Malajdok В temető 4. sírjában szerepelt egy ólomtárgy, melyet a publikáció ismeretlen rendeltetésű tárgynak határozott meg, a leltári leírása alapján csüngő (Párducz-Korek 1946. 297. 53. tábla 7.).7 A lelőhelyen előkerült medálok - felületi sérülésüket és deformálódásukat leszámítva - épségben maradtak meg. Kettő egymáshoz hasonlatos (II. tábla 6., 8.), másik kettő egyedi (II. tábla 5., 7.). A hasonló példányok felépítésében az előlapon látható koncentrikus körök, valamint a közepükből enyhén kiemelkedő gombok játszanak fontos szerepet (II. tábla 6., 8.). Az egyik hátlapja teljesen sima, a másiknak a közepén egy - az előlapon is megtalálható - gomb található. Mindkét lelet fuggesztőfüle eldeformálódott, az egyiken azonban látható, hogy felülete eredetileg bordázott volt (II. tábla 5.). Az egyedi formát képviselő csüngök egyike egy kisebb méretű darab, átmérője alig nagyobb fél cm-nél. Peremét elnagyolt gyöngysor-imitáció keretezi, közepéből hegyesedő, aszimmetrikus síkokkal tagolt gomb emelkedik ki. Hátsó felülete sima (II. tábla 7.). A másik darab peremét, mindkét oldalát és függesztőfülét díszítették (II. tábla 5.). A kerek lap külső vonalát és a felületét két koncentrikus gyöngysor-imitációval keretezték. Az így hangsúlyozott mezők felületét az előlapon és hátlapon is különböző mintával díszítették. Az egyik oldalon egy négy sziromból álló, középső részen karikával egymáshoz kapcsolódó rozettát, míg a másik felén egy karikákkal tagolt 6 A darab közöletlen, a szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében található a 2007.8.34790. leltári szám alatt. 7 Móra Ferenc Múzeum, leltári szám: 53.222.1. 509
