Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
A 2010. október 11-14. között Nyíregyházán és Szatmárnémetiben megtartott Vándorló és letelepült barbárok a kárpáti régióban és a szomszédos területeken (I-V. század) Új leletek, új értelmezések című nemzetközi régészeti konferencia anyagai - Ivan Bugarski - Vujadin Ivanišević: Népvándorlás kori leletek Magrumból - egy lehetséges értelmezés
Ivan Bugarski - Vujadin Ivanisevic Tejral 2005. Jaroslav Tejral: Zur Unterscheidung des vorlangobardischen und elbgermanisch-langobardischen Nachlasses. In: Die Langobarden. Herrschaft und Identität. Hrsg. Walter Pohl - Peter Erhärt. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 2005. 103-200. Tejral 2008. Jaroslav Tejral: Ein Abriss der frühmerowingerzeitlichen Entwicklung im mittleren Donauraum. In: Kulturwandel in Mitteleuropa, Langobarden - Awaren - Slawen. Hrsg. Jan Bemmann - Michael Schmauder. Dr. Rudolf Habelt GmbH, Bonn 2008. 249-283. Tóth 2006. Agnes B. Tóth: Gepidische Siedlungen im Theissgebiet. Monumenta Germanorum Archaeologica Hungáriáé Vol. 4. Monumenta Gepidica. Magyar Nemzeti Muzeum, Budapest 2006. Trbuhovic 1988 Leposava Trbuhovic: Neki nalazi iz Podunavlja u Kasnoantickoj zbirci Narodnog muzeja. [Un certain nombre de trouvailles du Podunavlje dans la collection du Musée national de Belgrade.] Zbornik Narodnog muzeja (arheologija) XIII: 1. 1988. 155—163. Vuksan 1989. Marko Vuksan: Kovin, lokalitetGrad-sondazno istrazivanje 1986. godine. [Kovin, “Grad” Locality (Trench Exploration in 1986).] Glasnik Srpskog arheoloskog drustva 5. 1989. 117-123. Zotovic 1994. Ljubica Zotovic: Die Gepidische Nekropole bei Viminacium. Starinar XLill-XLIV. 1994. 183-190. Ivan Bugarski - Vujadin Ivanisevic Institute of Archaeology Knez Mihailova 35/1V 11000 Belgrade Serbia e-mail: ivan.bugarski@gmail. com - vivanise@eunet.rs Népvándorlás kori leletek Margumból - egy lehetséges értelmezés A római Margum városa a Morava és a Duna összefolyásánál épült. A késő római és kora bizánci korban új funkciót kapott: a Duna két partján legalább két erőd épült, Margum és Contra Margum. A Margumban végzett régészeti feltárások során IV. és V. századi leletek kerültek elő, köztük számszeríj és cikáda fibulák, valamint kereszt alakú végződéssel ellátott bronzveret, amelyet az V. századra kelteztek. Mindezek a tárgyak besimított díszü szürke kerámiával együtt fordultak elő. Két helyen ugyanebből a korszakból származó sírokat találtak. Különösen fontosak a VI. századi temetkezések, amelyeket a gepidákhoz köthetünk, akik talán bizánci foederati státusban telepedtek meg ezen a stratégiai ponton. A sírokon kívül két jellegzetes pecsételt edénytöredék tanúskodik germán lakosság jelenlétéről a lelőhelyen. 482
