Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
A 2010. október 11-14. között Nyíregyházán és Szatmárnémetiben megtartott Vándorló és letelepült barbárok a kárpáti régióban és a szomszédos területeken (I-V. század) Új leletek, új értelmezések című nemzetközi régészeti konferencia anyagai - Piotr Kaczanowski - Judyta Rodzinska-Nowak: Hunok lengyel földön - kísérlet az összefoglalásra
A Roman Period (2nd—3rd century AD) settlement from the Barcäu river territory in question can indicate a high density of groups of people, most probably having kinship relations and family ties inside the settlements. We can speak of two generations of inhabitants from the last decades of the 2nd century - beginning of the 3rd century to the mid-3rd century. It is unknown how the population was initially distributed. Method and the stratigraphy The only method used for the investigation of the settlement was imposed by the very fragmented ownership of the land. The state did not purchase the land until the end of the excavation and we had to dig narrow trenches normally used for diagnostic purposes. This method implies a specific internal numbering of features, trench by trench. The stratigraphy of the site was very simple. The upper level was arable soil which partly disturbed the Roman Period settlement. So, in fact, we do not have a true cultural layer, except for the eventually most inhabited level, only the deepened structures. Margine, “Valea Täniei”, dwelling no. 4 from surface 11 and 12, and a feature with traces of metallurgical activity. Grey filling marks the area with pieces of slag, iron drops and a crucible 5. kép Margine, “Valea Täniei”, a 4. épület a 11. és 12. felületen, valamint egy fémmegmunkálás nyomait mutató objektum. A szürkével jelölt területen kerültek elő a salakok, vascseppek és egy öntőtégely 455
