Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)

Könyvismertetés

Tiberius Bader Még egy megjegyzés a kiadási koncepcióhoz. A repertórium a nagybányai Bibliotheca Mar­­matia sorozat harmadik köteteként jelent meg. A kiadó Viorel Rusu, a múzeum igazgatója. A soro­zat előbbi két kötete a Nagybányán két bronzkori ülésszakon elhangzott előadásokat tartalmazza a repertórium szerzőjének kiadásában. Mindkettő A4-es formátumban. Miért kellett ezt megváltoztat­ni? Ha a repertórium is ebben a formátumban jelent volna meg - ami ma bevett szokás a nemzetkö­zi szakirodalomban, és a romániai folyóiratok is erre a formátumra tértek át - és nem A2-ben, el le­hetett volna kerülni, hogy két kötetben (az egyik a szöveg, a másik a képanyag) jelenjen meg a mun­ka. Továbbá A4 formátumnál a terepi felvételeket ábrákként, csoportosítva közölhették volna, míg a tárgyi anyag táblákon kapott volna helyet. Az egész anyag sokkal áttekinthetőbb lett volna. Sina qua non - a kötet középpontjában maga a katalógus áll (91-578. oldal), amely egyálta­lán nem szorul megjegyzésre, kibővítésre. Egy életmű megkoronázása. Kacsó Károly egy életen át kutatott, ásott a mai Máramaros megyében. Részletesen tárgyalja az egyes címszavaknál a lelőhe­lyeket, a leleteket, kimerítő irodalmi jegyzékkel. Csak egy példát említek meg, Nagybánya középko­ri történetét és bányászatát 180 oldalon tárgyalja.5 Ez már egy monográfia és nem egy egyszerű ka­talógus. A szerző minden dicséretet megérdemel, egy élet munkájának megkoronázása. Annak ellenére, hogy Kacsó helyreállította a repertórium „becsületét”, nem hiszem, hogy ez a publikálási forma a jövő zenéje. Szerintem ma már az „Auslaufmodell” kifutóban van. Arról nem is beszélve, hogy voltaképpen „erdélyi” specialitás. Magyarországon például már régen áttértek a régészeti topográfiára, a tíz kötet után végre megjelent a 11. is. Az európai szakirodalom nem is­meri a repertóriumot. Dél-Németországban már évtizedek óta az „Inventarisation” van napirenden, a folyamatos munkán, számbavételen alapuló elektronikus „Datenbank” (adatbank) építése és archi­válása. A jövő eldönti, milyen irányban halad majd a kutatás. Irodalom Barbu et al. 1999. Mircea Barbu et al: Repertoriul arheologic al Mure§ului inferior, jude(ul Arad. Bibliotheca Historica et Archaeologica Banatica 24. Editura Orizonturi Universitäre, Timisoara 1999. Bartók-Cavruc 1998. Bartók Botond - Valeriu Cavruc: Repertoriul arheologic al jude(ului Covasna. Seria mono­­grafii arheologice 1. Muzeul Carpaplor Räsäriteni, Sfäntu Gheorghe 1998. Cavruc 2000. Valeriu Cavruc: Repertoriul arheologic al judepilui Harghita. Muzeul Carpafilor Räsäriteni, Sfäntu Gheorghe 2000. Costea 1996. Florea Costea: Repertoriul arheologic al judejului Bra?ov. Muzeul judetean de istorie, Bra­sov 1996. Costea 2004. Florea Costea: Repertoriul arheologic al judetului Bra?ov. Editura C2 design, Bra§ov 2004. Cri$an et al. 1992. Ion llorafiu Cri$an - Mihai Bärbulescu - Eugen Chirilä - Valentin Vasiliev - Iudita Wink­ler: Repertoriul arheologic al judepilui Cluj. Muzeul National de Istorie al Transilvaniei, Cluj-Napoca 1992. 5 A részletes elemzést lásd Vulpe 2012. 360

Next

/
Thumbnails
Contents