Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Helytörténet - Mohácsi Endre: "Rongyosok" Szabolcs-Szatmárban. Adatok a Felvidék visszacsatolásának előtörténetéhez
Mohácsi Endre kívül egy 1940-ben egyenesen a kormányzóhoz írt kegyelmi kérvényéből tudjuk, hogy 1938 szeptemberében csatlakozott több nagykőrösi társával a XI. Honvéd-lövészzászlóaljhoz („ önként jelentkeztem a reguláris sorkatonaságnál sokszorta veszélyesebb feladatokra kiszemelt, gerillaharcokra szervezett szabadcsapatok egyikébe ”4), amely alakulatnál önként vállalt több hónapos katonai szolgálatot. Az iratcsomóban felfedeztem egy - a XI. Honvéd-lövészzászlóalj által kiadott - szolgálati jegyet, melyből további információkat nyertem. A zászlóalj 1938. október 4-én Göncön volt. Kenyeres a zászlóalj 22. századának egészségügyi csoportjához volt beosztva, amelynek parancsnoka dr. Péterfly Gusztáv őrmester századorvos volt. Ennél a zászlóaljnál szolgált a nagykőrösi származású híres Unghváry család egyik sarja, Sándor is. Unghváry Sándor író szintén közel állt a jobboldali szélsőséges pártokhoz, sőt Szálasi pártjának igazgatóhelyettese volt egészen 1938. augusztus 17-ig, amikor is tisztéről lemondott. Olyannyira megcsömörlött, hogy Hubay Kálmánnak ajánlva a közölt levélben említett pamfletét adta ki tapasztalatairól (Unghváry 1939.). Könyvében igazolódik Kenyeres László állítása, hogy együtt szolgáltak szabadcsapatosként. A szeptember 22-i elindulást megerősíti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található hosszú ív, amelyen a vitéz Dalbosfalvy Illés tüzér főhadnagy által vezetett, a vitéz Görgey Károly lövészegyesület keretein belül kiképzett állomány névsora található, akik mint a II. Honvéd-lövészzászlóalj 4. százada „1938. szeptember 22-én katonai szolgálatra, a határra önként kiment nemzeti szocialisták. ”5 A nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményében szeptember 22-i bevonulást említ Bajdik Kálmán egy Vásárosnaményban készült csoportkép (4. kép) hátoldalán.6 Végül Mester Kálmán is 22-ét említ könyvében (Mester 1940. 17.). Egy másik kérdés megválaszolása bonyolultabb, viszont sokkal több információ áll a rendelkezésünkre. A szabadcsapatok és a Rongyos Gárda parancsnoksága Vásárosnaményban és Gergelyiben7 rendezkedett be, de hivatalosan csak október 5-étől. Mester Kálmán leírása szerint 22-én este indultak útnak az önkéntesek, és előbb Romhányban, majd Göncön keresztülhaladva jutottak el Vásárosnaményig. Ha szemügyre vesszük a térképet, láthatjuk, hogy egy Kassa elleni támadás legkönnyebben Hidasnémetin keresztül kivitelezhető a leggyorsabban. Tehát elképzelhető, hogy amikor Kenyeres Lengyel László Göncön tartózkodott,8 akkor történhetett egy ilyen betörés. Újszászy naplójegyzeteiben olvashatjuk egy „Határincidensek” cím alatti bekezdésben, hogy ,, Werth a felvidéki helyzet fegyveres megoldása 3. kép Bajdik Kálmán Fig- 3 Kálmán Bajdik 4 MNL Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi Osztály XIV. 4. Kenyeres Lengyel László iratai. 5 ÁBTLA/881. 6 JAM Tört. dók. 98.8.4.1. 7 Gergelyi és Ugomya majd egy év múlva 1939-ben egyesül egy településsé Gergelyiugornya néven. 8 Október 5-én biztosan Göncön volt a szolgálati jegy alapján. 308
