Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Helytörténet - Bene János: Nyírbátori honvédek és nemzetőrök 1848-1849-ben
Nyírbátori honvédek és nemzetőrök 1848—1849-ben nemzetőrséget is. Három zászlóaljat szerveztek: az 1. zlj. (Eötvösé - Nyíregyháza és a dadai járás) 3623 fő, a 2. zlj. (Patayé - a Nádudvari járás) 3535 fő, a 3. zlj (Komlóssyé - a Bátori és a Kisvárdai járás) 2418 fő.12 A zászlóaljakat a sorgyalogsághoz hasonlóan 6-6 századra osztották, s egy-egy zászlóaljba a nagyjából egyazon területen élők kerültek. Az 1848 nyarán a Délvidéken kirobbant „kisháború” késztette a kormányt arra, hogy a katonaság mellett nemzetőrséget is vezényeljen a veszélyeztetett helyekre. 1848. augusztus 13-án Batthyány Lajos miniszterelnök rendeletben szólította fel a törvényhatóságokat, hogy kebelükön belül önkéntes nemzetőrzászlóaljakat szervezzenek. Szabolcs megye augusztus 23-án határozott egy önkéntes nemzetőri zászlóalj kiállításáról oly módon, hogy a fegyverzet, felszerelés és ruházat költségeit a törvényhatóság vállalja magára. A zászlóalj egyenruhája „...a megyebeli köznépnél ruházatul használt kék posztóból készült nadrág, ujjas lajbi, csizma, fejér ruha és túri süveg... ”13 A zászlóalj 1000 fos létszámát községenként vetették ki, s a már bevált tapasztalatok szerint kezdték meg a szervezést. A szolgálati időt 1 évben határozták meg, s döntés született arról is, hogy a zászlóalj felszereléséhez a községek hozzájárulnak olyképpen, hogy az általuk kiállított önkéntesek felszerelésének költségét befizetik. Ennek a zászlóaljnak a névsora nem maradt fenn, csak töredék adatokkal rendelkezünk. Megmaradt viszont a kivetés alapja, így azt tudjuk, hogy egy-egy településről hány újoncot kellett adni. Bátorból 15-öt (László 2000. 180.). Szabolcs vármegye már 1848. szeptember elejére kiállította ezt a zászlóaljat is, melynek ünnepélyes zászlószentelése szeptember 12-én volt Nagykálló főterén. Ez a zászlóalj lett a később nagy hírre szert tett szabolcsi 48. honvédzászlóalj. Ugyanebben az időben az országgyűlés az augusztus 23-án elfogadott véderő törvény alapján 42.000 újoncot ajánlott fel. Szeptember elején újra az események homlokterébe került a honvédség ügye. Az országgyűlésen 1848. augusztus 26-án véglegesített véderő törvény alapján kiállítandó 42.000 újonc ügyében a Kormányzó Választmány szeptember 4-én tartott ülést, melyen 19 küldöttséget nevezett ki, akiknek 7 nap alatt kellett az egész megyében összeírniuk és megvizsgálniuk a katonaköteleseket. Ez sem ment olyan egyszerűen! Általános volt a bizottságok jelentésében, hogy feltűnő hidegséget tapasztaltak, az orvosi vizsgálatok elől elhúzódtak, s csak olyanok jelentek meg, akik biztosan tudták, hogy katonai szolgálatra alkalmatlanok.14 Miközben a bizottságok végezték munkájukat, megjelent Batthyány Lajos rendelete, mely alapján (127 lélekre 2 újoncot számítva) Szabolcs megyének 3471 újoncot kell kiállítania a 19-22 éves katonakötelesekből akár sorshúzással, akár toborzással, a lényeg az, hogy minél előbb. Ha a 19-22 éves sorkötelesek közül nem elegendő a létszám, a sorozást az idősebb korosztály között kellett folytatni. Megengedte a rendelet a helyettes állítását. A szeptember 26-i rendelet pedig azt is közölte, hogy a most alakítandó 16 új honvéd zászlóalj közül a szabolcsi újoncokból 640-en a debreceni 28. zászlóaljhoz kerülnek.15 A Finta Márton polgári biztos vezette nagykállói hadfogadó bizottság ismét alapos munkát végzett az idegenkedésekről szóló bizottsági jelentések dacára. Ez a kettősség szinte az egész szabadságharc folyamán tapasztalható a megyében, nevezetesen, hogy a nemzetőrségről, a katonaságról szóló törvényeket, rendeleteket megjelenésükkor vonakodva, húzódozva fogadta a nép, a konkrét végrehajtáskor viszont nemhogy a kívánt létszámot adta meg, hanem a megye összességét tekintve jóval túl is teljesítette. 12 SzSzBML IV. B. 103. 4. doboz. 13 SzSzBML IV. B. 102. Közgyűlési jegyzőkönyv 720. sz. 14 SzSzBML IV. B. 102. Közgyűlési jegyzőkönyv 229. sz. 15 SzSzBML. IV. B. 102. 12. dob. 48. cs. 1408. sz. 1848. 297
