Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Helytörténet - Ulrich Attila: Két jelentős hegyaljai birtokos - tolcsvai Bónis György és Baksa István - javainak elkobzása 1670-ben
Ulrich Attila költséggel számolva az átlag 6 Ft 64 dénár.3 A Kemény család tokaji és tarcali uradalmának 70 hordós termésére 475 Ft művelési költség, azaz hordónként 6 Ft 78 dénár, Szuhay Gáspáréra 8 Ft 8 dénár, Gyulaffy Lászlóéra 9 Ft 72 dénár, Thököly keresztúri majorságboraira 10 Ft 2 dénár jutott, Szepessy Pál bényei allodiális boraira a vincellér fizetésével együtt 10 Ft 83 dénár hordónkénti ráfordítást kapunk.4 1675-76-ban Szuhay Mátyás szőlőinek termése 31 hordó bor volt, munkára való kiadás 450 Ft, hordónkénti költsége 14 Ft 51 dénár. Szuhay Gáspár szőlőinek 31 hordós és 2 átalagos termése 348 Ft munkabéréből 10 Ft 87,5 dénár (ha a 2 átalagot 1 hordónak vesszük) hordónkénti költséget kapunk. Ebben az évben a kincstárnak az allodiális borokból kb. 108 hordó bora származott (ez hordónkénti átlagban 13 Ft 44 dénár ráfordítást feltételez), ezzel szemben a harmados, negyedes művelésből és árendából mindössze 20 hordót nyertek.5 1676-ban a tokaji, tarcali, keresztúri, liszkai, bényei, tolcsvai és pataki majorságszőlők 356 hordó 6 átalag bort adtak, a tokaji uradalom három mezővárosában 18 hordó bevétel lett a szőlők harmados műveléséből, ezenkívül még 17 hordó lőrét írtak össze.6 Már ezek az adatok is bizonyítják, hogy a kincstár borkereskedelmének feltételezett haszna az elkobzott nemesi és polgári allódiumokból származott. Az okkupáit, de a kincstárnak nem kellő szőlők harmados és negyedes műveltetésének többlete pedig a birtokokon termett árendás borokban, illetve a dézsmás adózásban volt. Mádon 1672-ben a fiskális szőlők dézsmájából 3 hordó, 4 köböl, 1 icce, 1673-ban 7 hordó, 3 köböl, 1 icce bort szedett be a kamara.7 További részadatok bizonyítják, hogy a fiskális igazgatás fontosnak tartotta földesúri jogainak érvényesítését, regáléjövedelmeinek növelését. így nagy hangsúlyt helyeztek a mezővárosok uradalmi (fiskális) kocsmáinak bevételeire: 1670-ben Mádon 81 hordót mértek ki kocsmán, Tolcsván pedig Bónis Ferenc allodiális boraiból 15 hordót fordítottak ugyanerre a célra.8 A megmaradt források nem különítették el a borok kimérésének jövedelmét, így nem lehet megállapítani, hogy az 1673-74-ben a fiskális javakból és kocsmából származó 21.099 Ft 20 dénár, és a 17.666 Ft 6 dénár jövedelemből valójában mennyit is tett ki a „diversoriumokban” való borárulás haszna.9 10 Ebben a korszakban azonban a kamarai birtoklás egyik legnagyobb gátja a Rákóczi család földesúri jelenléte volt, akik mint a hegyaljai domíniumok földesurai minden tekintetben elsőbbséget élveztek. A fiskális tisztek panaszkodtak erre a tényre, s amikor a kamara sürgette az éppen esedékes borbevételt, a következő választ írták: „ az Fejedelem dézmája miat köll varakoznunk mivel ük az elsők ”.1,1 3 MOL U et C No. 158. No. 31., 1674. A Tokajban müveit 24 szőlő vincellérének fizetése 20 Ft 49 dénár volt, ami szőlőnként kb. 1 Ft 62 dénárt jelent. Fia a tokaji borjövedelmet arányújuk a vincellér fizetéséhez (bevétel 65 hordó 2 átalag), akkor annak bére a hordónkénti pénzráfordítást 3 Ft 22 dénárral növeli meg. így az összes költség a Nádasdy birtokokon hordónként 14 Ft 77 dénár, Veres Mátyásénál pedig 9 Ft 86 dénár. Vö. MOL U et C Fasc. 116. No. 12., 1674. Ebben az évben Szabó Bálint kamarai vincellér által a tokaji és tarcali hegyen műveltetett 31 szőlő munkabére 1028 Ft 65 dénár volt. 4 MÓL U et C No. 158. No. 31., 1674. Szuhay Gáspár szőlőinek termése 46 hordó volt, művelése 372 Ft-ba került. Gyulaffy László birtokai 25 hordó bort adtak, a ráfordítás 243 Ft volt. Thököly Imre keresztúri majorsága 37,5 hordós termésére 376 Ft művelési költség jutott, Szepessy Pál erdőbényei allódiumának 96 hordós termése 1000 Ft művelési költséggel és 40 Ftos vincellért fizetéssel párosult. 5 MOL U et C Fasc. 165. No. 3., 1675 körül. Csáky Ferenc szőlőinek termése 18 hordót tett ki, munkabérük 214 Ft 94 dénár, hordónkénti költsége kb. 11 Ft 94 dénár volt. Természetesen a kiszámolt hordónkénti költségekben a vincellérek és pásztorok jövedelmének hányada nem szerepel. Az adatokat vö. Orosz 1995. 97., illetve MÓL U et C Fase. 117. No. 4., 1675. A termett 108 hordó borból azonban 10-et egyéb kiadásokra vontak el, így a tényleges bevétel 98 hordó volt. 6 MOLE 705. 4. es., 1676. 7 MOL U et C Fasc. 117. No. 2., 1673. 8 MÓL Filmtár 3945. d. 9 MOL E 210. 42. es.159. t. 19. sz., az 1670-74 közötti fiskális javak jövedelmei. 10 MOL E 705. 4. cs., 1676. 284
