Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Néprajz - Emődi János: A margittai kerámia XVII-XVIII. századi előzményei
A margittai kerámia XVII—XVIII. századi előzményei cserepet (XII. tábla 1.) biztosan jellegzetes ónmázas habán készítménynek határozhatunk meg. A rajta lévő kis mintatöredék számos analógiáját ismerjük a XVII. század közepétől a következő század harmadik évtizedéig (Radványi- Réti 2011.). A Mezőtelegden talált kerámia selejtgödör leleteit - figyelembe véve a számos hódoltság kori mintás töredéket - a XVII. század második felére kell datálnunk. Ezek kis száma Margittán talán azzal magyarázható, hogy a másfél évszázados magyarországi jelenlétével szemben a török Biharban mindössze 32 évre vetette meg lábát. Ráadásul a helység már közvetlenül a hódoltsági terület határán vagy azon kívül esik. A török kori időszak ízlése, kereskedelme nem tudta az erős helyi tradíciókkal rendelkező fazekasokat befolyásolni. Ugyanakkor valószínűleg — és ezt csak a jövő kutatásai fogják tisztázni - a margittai gödör 1-2 évtizeddel későbbi, mint a mezőtelegdi. Ismételten elmondjuk, hogy mivel akárcsak Mezőtelegden, itt, Margittán is, a sok száz név szerint ismert fazekas közül mindössze ennek az egy, XVII. század végi (vagy XVIII. század eleji) mesternek a munkáit ismerjük. Elhamarkodott volna messzemenő következtetéseket megfogalmaznunk az itteni termékek alapján. A néprajzosok jövőbeli feladata, hogy mindkét helységben további hasonló, zárt egységet képező leletegyütteseket tárjanak fel (régészeti módszerekkel), és ezzel hozzájáruljanak e két vezető szerepet játszó fazekasközpont régebbi termékeinek megismeréséhez. Ugyanez a helyzet a harmadik fontos bihari fazekasközpont, Körösrév esetében is. A margittai kemence ásatási anyaga egységes díszítésű, jellegzetes fazekas termékskálát mutat. Úgy gondoljuk, hogy a fazekasközpontok regionalizálódási folyamatának egyik korai jelenségeként, lenyomataként határozhatjuk meg. Irodalom Ambrusné 1972. Ambrusné Kozák Éva: A hollókői vár ásatása. [Ausgrabung in der Burg von Hollókő.] ArchÉrt 99. 1972. 167-187. Andronic-Neamtu-Dinu 1967. Al. Andronic - Eugenia Neamfij - M. Dinu: Säpäturile arheologice de la Curtea domneascä din la§i. [Les fouilles de la cour princiére de Jassy.] ArhMoldV. 1967. 169-286. Bársony 1984. Bársony István: Bihar megye adózó népessége a XVIII. században. Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae. Series Historica 36., Magyar történeti tanulmányok XVI. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen 1984. Csupor-Csuporné Angyal 1998. Csupor István - Csupomé Angyal Zsuzsa: Fazekaskönyv. Mezőgazda Kiadó - Planétás Kiadó, Budapest 1998. Emődi 1998. Emődi János: Egy pipakészítő műhely a Krisztina utcában. In: Történeti adatok Nagyvárad múltjából II. Szerk. Emődi János. Literator Kiadó, Nagyvárad 1998. 127-136. Emődi-Goman 1999/2000. loan Emődi - loan Goman: Centrul de olárit Tileagd. Biharea 1999-2000. XXVI-XXVII. 57-92. Emődi-Sipos 2003. Emődi János -Sipos József: A mezőtelegdi fazekasság. [Die Töpferei von Mezőtelegd.] DOME 76. 2003. 203-245. 257
