Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - L. Nagy Márta: A Füzesabony kultúra sírjai Tiszadobról
L. Nagy Márta 3. melléklet'. Apró mészkőgyöngy. Átm.: 0,7 cm (Ltsz.: 2013.213.3; XII. tábla 4.). 4. melléklet: Szürkésbarna, egyenes aljú, turbántekercses testű, ívelt nyakú, kihajló peremű, perem fölé emelkedő fülű korsó. Pá.: 8,3 cm, M.: 7,8 cm, Aá.: 3 cm (Ltsz.: 2013.213.4; XII. tábla 5.). 5. melléklet: Kettős köríves, rovátkolt bordán álló, behúzott peremű, füles tál. Testét öt, kannelúrával, futóspirál motívummal övezett hegyes bütyök tagolja. Pá.: 21,5 cm, M.: 8 cm, Aá.: 8 cm (Ltsz.: 2013.213.5; XII. tábla 6.). 6. melléklet: Apró mészkőgyöngy fele. Átm.: 0,5 cm (Ltsz.: 2013.213.6.). A kastély bejáratánál szórványként egy edény került elő. Szürke, egyenes aljú, közel hengeres nyakú, kihajló peremű bögre, testét széles, függőleges kannelúra tagolja. Pá.: 6,7 cm, M.: 5,7 cm, Aá.: 2 cm (Ltsz.: 2012.39.1; XII. tábla 7.). Tájolás és fektetés, szimbolikus sírok A feltárás során összesen 21 sír került napvilágra, közülük 19-ben volt csontváz. Hamvasztásos sírra utaló nyomot nem találtunk. É-D-i tájolású 11, D-É tájolású 8 váz. Tiszadobon is a Füzesabony kultúra temetőiben megszokott rend szerint temették el a halottakat: a férfiakat jobb oldalukra, a nőket bal oldalukra fektették zsugorított helyzetben. Koporsóra utaló nyomot nem találtunk. Egy esetben biztosan szimbolikus sírral volt dolgunk (24. sír), egy másik esetben pedig kérdéses a sír jelképes volta (21. sír), ugyanis itt sem csontváz, sem melléklet nem volt a sírban, csupán a tájolása, a foltja és a formája alapján következtettünk arra, hogy valószínűleg sír lehetett — mérete alapján egy gyermeké. A 24. sírban csont nem volt, volt viszont edénymelléklet a sírgödör északi végében, úgy, mint a többi sír esetében. Ez alapján a sír nagy valószínűséggel D-É-i tájolású volt. Egy esetben fordult elő, hogy a halottat nem a nemének megfelelő tájolással fektették a sírba (17. sír), és további három esetben merülhet még fel ennek a gyanúja (22., 27., 46. sír). Mivel a Füzesabony kultúra népe meglehetősen szigorú rítussal temette el halottad, bizonyára nem véletlen az eltérő fektetés. Elképzelhető, hogy nemi identitása eltért a megszokottól, és ezt kívánták a tájolás megváltoztatásával jelezni. Ilyen temetkezésre több példát is láthattunk a Polgár környéki temetőkben (Dani-Szabó 2004. 96.). Mellékletek elhelyezése, bolygatások A mellékleteket az esetek nagy részében a térdhajlathoz, belülre, valamint a lábszár egyik vagy mindkét oldalára helyezték. Két esetben fordult elő, hogy a koponyához tettek egy bögrét (4L és 48. sír). Bronztárgyat 7 sírban találtunk, ezek mindegyike bronztű volt. A tűk a használati helyükön, azaz a váll környékén, esetleg a koponyánál kerültek elő, egy esetben a tű a lábnál elhelyezett edény mellé került (23. sír). A mellékletek számát tekintve öt sírban volt egy melléklet, egy sírban kettő, szintén egy sírban három, nyolc sírban négy, két sírban öt, egy sírban hat és két sírban hét melléklet. A leggazdagabban ellátott sírok (10., 17., 22., 23., 26. sír) tartalmaztak az edények mellett bronztűt is - ezek nagy része bolygatatlan volt. Melléklet nélküli két sír: az egyik a 21. sír, amelyik teljesen üres volt, a másik a 38. sír, ahol a csontváz gyakorlatilag bolygatatlan, edényt vagy bronztárgyat azonban nem találtunk mellette. Igaz, hogy ezt a sírt észak és dél felől is vágta a kastélyhoz tartozó egy-egy vezeték árka, de eredetileg maximum a koponyánál lehetett melléklet, a lábrésznél biztosan nem, hiszen itt jóval a láb alatti részen indult a bolygatás. Melléklet nélküli sírt Nizná Mysl’án is megfigyeltek (Olexa 2002. 68. Főt. 73.), ami valószínűleg az elhunyt szegénységére utalhatott. 20
