Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)

Régészet - Igor Prohnenko - Volodimir Mojzsesz - Mária Zsilenko: Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása

Igor Prohnenko — Volodimir Mojzsesz — Mária Zsilenko 2 A kovászói vár A második, 2009-ben kutatott vár Kovászó község (Beregszászi já­rás) keleti permén fekszik. Egy sziklás domb tetején épült (30. kép). A magaslat Borzsa folyóhoz vezető északi és észak­keleti lejtője meredek, a déli és délnyu­gati lankás. A vár első írásos említése 1390- ből származik, amikor Zsigmond király Nagymihályi János mesternek adomá­nyozta Várival együtt. Később a Jakchy család birtokolta Kovászót. 1461-ben 29- kép Szilce, Bodolóvár, leletek 1-5: a szelvényből, 6-7: az 1. kutatóárokból, 8-9: a 2. kutatóárokból Fig. 29 Sil’ce, Bodoló Castle, finds: 1-5: from the sector, 6-7: from test trench 1, 8-9: from test trench 2 28. kép Szilce, Bodolóvár, ásatási szelvény, 1: délnyugatról, 2: nyugatról Fig. 28 Sil’ce, Bodoló Castle, sector, 1: from SW, 2: from W A 2. kutatóárokban cserepeken kívül a kőom­­ladék alatt egy XV11I. századi cseréppipa töredékére bukkantunk (29. kép 8-9., XII. tábla 8-9.). Ez a le­let, a kőtörmelék jellege, valamint a helyi lakosság kö­rében a várhegyet jelölő „kőbánya” megnevezés egy­értelműen bizonyítja, hogy a vár köveit újrafelhasz­nálták. A feltárás során nyert kerámia pontosan nem határozható meg, keltezése XI—XIII. század közötti. Figyelembe véve a történelmi helyzetet, a középkori szint felső rétegének keltezése a XIII. század keretein belül mozog. Ebből kifolyólag az erőd építése a XIII. század második felére tehető. 224

Next

/
Thumbnails
Contents