Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Igor Prohnenko - Volodimir Mojzsesz - Mária Zsilenko: Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása
Igor Prohnenko — Volodimir Mojzsesz — Mária Zsilen ко А XVI. század elejéig Szerednye a hozzá tartozó falvakkal együtt a Pálócziak birtokában volt. Pálóczi Antal, a család utolsó férfitagja 1526-ban a mohácsi csatatéren esett el. Mivel férfiági leszármazottja nem volt, birtokai a vele közeli rokonságban álló Dobó családra szálltak. A Dobók idejében épült ki a szerednyei vár teljes védelmi rendszere. Vele egykorúak a ma is használatban lévő borospincék. Köztudott, hogy a család borkereskedelemmel alapozta meg vagyonát. A Dobók után az Ung megye közel felét birtokló Homonnai Drugeth család kapta a várat. Később a Perényi és a Barkóczy család örökölte részbirtokként, akik nem sokat törődtek a Rákóczi-szabadságharc okozta károk kijavításával. Jelentős pusztítást okozott az a tűzvész is, amelynek nyomai az ásatások során jól kivehetőek voltak. Ettől kezdve a vár fokozatosan romlásnak indult. A XIX. század elejére Szerednye vára már csak romjaiban állt. A műemléket (200x200 m) erősen megrongálták a területén folytatott építési és mezőgazdasági munkálatok. Komoly károkat okoztak az 1980-as években a várban tevékenykedő restaurátorok is. Munkájuk folytán a vár központi része régészeti szempontból gyakorlatilag megsemmisült, a foldsáncokat és árkokat annyira átalakították, hogy eredeti magasságukat és mélységüket megállapítani lehetetlen (jelenleg helyenként elérik a 3,5 m-t). A munkálatok során károsodott a vízvezetékrendszer is, mely biztosította a várárok feltöltését a patakból. A szerednyei várral kapcsolatban - mint említettük - egy sor legenda létezik, melyek az erőd létrejöttét a templomos lovagok rendjével hozzák kapcsolatba, és felépítését а XII. századra keltezik (Rappoport 1965.). A viszonylag korai dátumot a kutatók a vár építészeti sajátosságaival - elsősorban tervezésével — indokolják. Ezzel szemben a korabeli oklevelekben nem találunk semmilyen említést a várról. Nehéz magyarázatot találnunk a falak alapjából származó, jóval későbbi keltezésű téglák eredetére. Ezek az ellentmondások szolgáltak ösztönzésül a 2008-ban kezdett ásatáshoz, melynek fő célja az erőd stratigráfiájának meghatározása volt. Az I. szelvényt (22x4 m) a központi épület és az első várárok között nyitottuk (22. kép). A kultúrréteg vastagsága 2,8 m, szürke és fekete talaj váltja fel egymást. Falmaradványok a CD-1-1 és G-l-2 szelvényekben találhatóak, ahol az alapozás mélysége minimum 2,4 m (23. kép). Alapját az ásatási szelvényben felgyülemlett talajvíz miatt nem tudtuk nyomon követni. A legkorábbi lelet I. Ferdinánd (1526-1564) egy 1543-as bronzpénze (nagy valószínűséggel hamisítvány). Jelenlegi súlya 0,21 g (VI. tábla 13.). A lelet a kőfalak XVI. századnál nem korábbi építéséről tanúskodik. 0,5-1,5 m mélyen égett rétegre bukkantunk (24. kép). A leletek közt ágyú- és muskétagolyók (VI. tábla 7-8., 12., VII. tábla 6-8.) tanúskodtak a vár ostromának valószínűségéről. A fentiekből kifolyólag - elsősorban a műemlék területének nagymértékű rongálódása miatt - pontos adatokkal szolgálni a vár időrendjéről nem 22. kép Szerednye, I. szelvény Fig. 22 Seredne, sector I 220
