Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)

Régészet - Igor Prohnenko - Volodimir Mojzsesz - Mária Zsilenko: Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása

Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása

Két karcsú, kihajló peremű, magas vállú, ovális testű edény méreteit sikerült rekonstruálnunk. Az egyik Pá. 14,8 cm, Fá. 8,8 cm, M. 20 cm. A másik Pá. 12,5 cm, Fá. 6,8 cm, M. 13 cm (V. tábla 1., 3.).

A barankai vár I. szelvény első kronológiai csoportjának kerámiája a Felső-Tisza-vidék területén ismert analógiák alapján a XIII. század második felére - XIV. század elejére keltezhető (Ulicny 2004.). Ugyanide datálható a szelvény többi lelte: kerámiatégely, kések, egy sarkantyútöredék, halászhorog, vasszögek, egy bronzlemez, fenőkövek (19. kép). A tégely jól iszapolt, jelentős grafittartalommal. Pereme négyszögletes, 10,5x10,5 cm, sarkai lekerekítettek. Fá. 7 cm, M. 12 cm (V. tábla 11.). Belső felületén fémolvasztásra utaló nyomok látszanak.

Grafitos tégely Kárpátalján eddig csak a királyházai vár területén kerület elő, ahol a XVI. századra keltezhető. A Felső-Tisza-vidéken a sárosi várból ismerünk további darabot, mely-19- kép

Baranka, az I. szelvény leletei Fig. 19

Bron’ka, finds from sector I

nek kora meghatározatlan. Északnyugat-Szlovákjában Liptovská Mara területén egy pénzhamisító műhelyben találtak XV. század közepére datálható töredékeket (Hí .inka- llosso 1980. obr. 8.), Nyitrán pedig a XVI-XVII. századi rétegben (Brezinová- Samuéi, et al 2007. 140. obr. 118:1 p.). A kutatók a hasonló edényeket ausztriai eredetűnek tartják (Scharrer-Liska 2007. 62-65).

A barankai várból származó négy kés közül egy ép és három töredékekben került elő. Az ép példány teljes hossza 27,5 cm, éle 19 cm. Élének mindkét oldalán vércsatorna fut végig (V. tábla 14.). Metallográfiái elemzése, melyet prof. L. Mihok végzett, a fém megmunkálásának magas szintű technológiáját mutatta ki (Mihok-Prochnenko 2009.).

A sarkantyú ívének fele maradt meg, hossza 9,7 cm, végén a lábbelihez erősítésre szolgáló nyílás. Analógiája a besztercei földvárról ismert (hossza 13,4 cm, súlya 65,4 g) (Istvánovits 2003. 352. 179. kép). A sarkantyú vasán ólmozás nyomai figyelhetőek meg (V. tábla 13.).

Az analógiák alapján a sarkantyú a XIII. század végére - XIV. század elejére keltezhető, amit a réteg kerámiaanyaga is alátámaszt (Slivka 1980., KoósovÁ 2004. 523-547.). A csapi vámhivatal ungvári laboratóriumában végzett röntgenfluoreszcencia vizsgálat (Gyurik M.) kimutatta a sarkantyú vasának ólmozását. Az ólmozás a fém alacsony olvadási hőmérsékletének köszönhetően

217