Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Bollók Ádám: A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról
A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról Összegzés Végső, minden kérdésre kielégítő magyarázattal szolgáló válaszokat a magam részéről továbbra sem tartok lehetségesnek; a tiszabezdédi tarsolylemezen látható ikonográfiái séma egységes tartalmú, keresztény értelmezése (sajátos keresztre feszítés ikonográfia) azonban nézetem szerint sokkal meggyőzőbb érvekkel támasztható alá, mint a korábbi évtizedekben egyeduralkodónak számító szinkretikus megfejtési kísérlet. A lemezen megfigyelt néhány egyedi jegy alapján úgy vélem, a keresztre feszítés ikonográfiát megjelenítő ötvös kulturális hovatartozása viszonylagos biztonsággal meghatározható. S habár a kívánatos egzaktság ebben az esetben sem érhető el, a magam részéről valószínűbbnek tartok egy helyi, a IX. század utolsó évtizedeiben a Kárpát-medencei Karoling peremkultúrák egyikében iskolázódott, majd a magyar honfoglalás után az új urak szolgálatába szegődő, s nekik dolgozó ötvössel számolni, mint egy X. században messziföldről elhurcolt alkotóval. Mindenesetre a bezdédi tarsolylemez egyrészt - szemantikai szinten is jól azonosítható mivoltában - talán minden más Kárpát-medencei X. századi művészeti alkotásnál jobban jelzi az egyik irányt: a keresztény Nyugatot, amely felé az új hazában megtelepedett honfoglaló magyarság nemcsak politikailag, de egyben kulturálisan is tájékozódott. Másrészt a fenti vizsgálat arra is rámutatott, hogy a X. századi magyar művészeti formanyelv még a korabeli átlagprodukciótól olyannyira elütő alkotásokra is feltűnő erővel hatott, mint a Kárpát-medencében teljesen egyedinek számító bezdédi lemez. Mindez persze nem meglepő, ha emlékezetünkbe idézzük, hogy a korban a létrejövő alkotás stílusának kialakításában a megrendelő ízlése számított döntőnek; ám e jelenség egyben arra is magyarázatul szolgálhat, hogy miért olyan nehéz a Kárpát-medencében a nem magyar ötvösök által készített tárgyak felismerésmerése és elkülönítése a helyi meseterek munkáitól. A már több mint egy évszázada jól ismert, s az 1930-as évektől kezdve a tudományos érdeklődés homlokterében álló tiszabezdédi tarsolylemez jelentős karrierjét látva csábító lenne végül választ keresni arra, hogy vajon mit jelenthetett ez a sajátos keresztény képet hordozó tárgy a tiszabezdédi temető 8. sírjában ősei szokása szerint feltorolt lovának maradványaival együtt végső nyugalomra helyezett személy számára. Az egykori szellemi közeg szinte nyom nélküli eltűnésének következtében ezzel kapcsolatban éppúgy legfeljebb csak bizonyíthatatlan találgatásokba bocsátkozhatnánk, mint ahogyan minden valószínűség szerint azt sem fogjuk soha megtudni, hogy vajon ő volt-e a tárgy első tulajdonosa avagy éppen készíttetője. Annyi mindenestre bizonyos, hogy a magyar honfoglalás koráról a kutatásban jelenleg élő általános képbe egy magyar szolgálatba szegődött, már a magyarok érkezése előtt is a Kárpát-medencében élő személy mint a bezdédi lemez megrendelője és első tulajdonosa éppenúgy beilleszthető lenne, mint egy pogány vagy a kereszténységről már bizonyos ismeretekkel rendelkező magyar „előkelő” (akár maga a bezdédi 8. sír halottja). S habár az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adandó válaszokat minden valószínűség szerint soha nem ismerhetjük meg, a bezdédi lemez így is a Kárpát-medence X. századi kulturális viszonyainak különösen érdekes, sok szempontból egyedülálló dokumentuma. Irodalom Akbarzadeh-Daryaee-Lerner 2001. Daryoush Akbarzadeh - Touraj Daryaee - Judith A. Lerner: Two Recently Discovered Inscribed Sasanian Silver Bowls. BA! 15. 2001.71-75. Aladasvili 1957. Натела Александровна Аладашвили: Рельефы Никорцминда. (На грузинском языке.) Тбилиси 1957. 1б7
