Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Bollók Ádám: A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról
Bollók Ádám 159 160 minden valószínűvég szerint egy templom díszítését képező kora középkori faragvány. Ennek közepében egy oszlopokon álló boltív alatt egy aránytalanul nagy hal, a relief alján egy páva, illetve a két lény között kisméretű egyszarvú képe látható (Cat. Cairo 1979. 195., Cat. No. 302., Romano- Parlasca-Rogers 1981. 196., Nr. 302. Abb. 158). Jóval nehezebben értelmezhető a kyrenaikai Qasr LTbiyä templomának északkeleti kápolnájában feltárt, a VI. század középső harmadára keltezett mozaikpadló egyszarvúja, itt ugyanis a békésen legelésző állat környezete nem ad egyértelmű fogódzót a kép tartalmának elemzéséhez (Alföldi-Rosenbaum-Ward-Perkins 1980. Pl. 59). Hasonlóan nehézséget jelent a báwlti Apollón kolostor XVII. kápolnájának nyugati falán 9 szent társaságában megjelenített unicornis, itt ugyanis sem a feliratok, sem pedig az ábrázolt szentek személyének elemzése nem segített hozzá egy egységes program felismeréséhez (Clédat 1904. 79. Pl. XXXIX felső kép, Pl. LI felső kép, Pl. LII). Ezért az egyszarvút is inkább önmagában álló jelképként, Krisztus megtestesülésének szimbólumaként értelmezte az eddigi kutatás (Bourguet 1991.371., Kaminski-Menssen 1995. 28.). Még problematikusabb az a Kyrenaika vidékéről vagy a szíriai térségből származó, műkincskereskedelembe került mozaiktöredék, amelyből mindössze a csavart szarvú, antilopszerű egyszarvú maradt meg, az egykori kompozícióból viszont semmi sem rekonstruálható (Einhorn 1997. 85., 168. lj. Abb. 24). A késő ókori Bizánc keleti provinciáiban feltűnő unicomisok fent látott geográfiai elterjedése minden bizonnyal nem magyarázható kizárólag az egyházatyák által előszeretettel alkalmazott egyszarvú szimbolika (a Keresztnek, a vallás egységének, illetve Krisztusnak, mint az egy Isten egyszülött fiának szimbóluma: vö. Einhorn 1997. 60.) hatásaként, hiszen ez nemcsak a görög nyelvű Keleten, s még kevésbé kizárólag a szíriai-egyiptomi térségben volt közkedvelt (így pl. a kappadókiai atyák is alkalmazták azt). Habár az előzőekben bemutatott egyszarvú ábrázolásoknak - a korábbi kutatással összhangban - keresztény értelmezését tarthatjuk valószínűnek (erre utal gyakori templomi kontextusuk is), számolnunk kell egy további tényezővel, amely állatunk közkedveltségéhez hozzájárulhatott: ez a Kr. u. II. század legvégén vagy a III. század első felében feltehetőleg Alexandriában összeállított ún. Physiologos.159 Ez a részben természetismereti, részben mesés elemekből összeszőtt, a kései ókor és a középkor századaiban hihetetlen népszerűségre szert tett munka számos, a természetben létező növény és állat, illetve ezek keresztény szimbolikus-allegorikus értelmezésének ismertetése között külön fejezetet szentel a monokerös-nak. Az itt leírtak azután nemcsak az állat testi megjelenésével kapcsolatos elképzelések teijedéséhez, illetve a közel-keleti görög, majd sémi közösségek közötti elfogadottságához járultak hozzá, de tekintettel a könyvecske különös kedveltségére, olyan tájakra is eljuttatták az unicornis képét, ahol az a késő ókori időszakban pusztán az egyházatyák által alkalmazott szimbolika hatására nem tudott gyökeret verni. A különböző redakciók vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy az eredetileg görög nyelven született munkát hamar lefordították a keresztény oikumené számos nyelvére,160 így latinra is (talán már a III—IV. században) - s a legkorábbi illusztrált verziók is a latin nyelvű Európából maradtak ránk. Igen nehéz pontos képet kapni arról, mely szövegrészietek voltak jelen már a kezdetektől a kérdéses műben, a Physiologos ugyanis széleskörű elterjedtségének köszönhetően igen sok kéziratból ismert, ráadásul „Es handelt sich um einen Gebrauchstext; jeder Kopist nahm für sich das Recht in Anspurch, wegzulassen oder hinzuzusetzen, was er für wichtig hielt.” (Kaimakis 1974. la.) Ez egyben azt is jelenti, hogy az itt vizsgált egyszarvú-fejezet sem szerepel valamennyi Physiologos kéziratban, a kéziratok jelentős része pedig nem tartalmaz a szöveghez mellékelt ábrázolásokat. A Physiologos a következőket mondja az egyszarvúról: „[...] The monoceras, that is, the Angol, illetve német fordítását lásd: Curley 2009., Seel 2000., a datáláshoz: Scott 1988., Curley 2009. XVII-XXI. E redakciókra és fordításokra röviden lásd Perry 1941. 1116-1128. 144
