Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Bollók Ádám: A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról
A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról freskón ábrázolt senmurv számára is. Szintén hitelt érdemlő felirat datálja 11. WalTd idejére (Bisheh 1987.) az igen hosszú időn keresztül a viták kereszttüzében álló57 Qasr al-Msattát - habár a kérdéses faragvány előkerülése után is vannak hívei az O. Grabar (Grabar 1987.) által felvetett, majd a felirat ismeretében saját maga által is visszavont (Grabar 1993. 100., 6. j.) korai cAbbasida értelmezésnek (pl. Whitcomb 2001. 507-508.). Nehezebb helyzetben vagyunk az egykor a Jordán völgyében álló Hirbat al-Mafgar keltezésekor. Abban ugyan senki sem kételkedik, hogy az épületkomplexum szintén a fent említett két kalifa idejére helyezhető, az építtető-tulajdonos személye körül azonban már koránt sincs ilyen egyetértés. A feltárásokat végző R. Hamilton előbb hezitálva (Hamilton 1959. 104-105., 230-232., 345-346.), majd a kérdésre többször visszatérve egyre határozottabban érvelt II. WalTd személye mellett (Hamilton 1969., Hamilton 1978., Hamilton 1988.). Álláspontját többen követhetőnek vélik (vö. pl. Fowden 2004. 159-160.), még ha az R. Hamilton által az azonosítás mellett felhozott egyes érvek megkérdőjelezhetőek is (vö. Bisheh 2000.). Akárhogy is, a bennünket itt foglalkoztató senmurv ábrázolások szempontjából mindenképpen utalni kell arra, hogy a részben befejezetlen58 palota feltárása során talált írásos töredékek között lelt, II. Hisámnak címzett levél (Baramki 1938. 53. Fig. 2.) tanúsága szerint az építkezés már WalTd hercegsége alatt megkezdődött. Bár csak még inkább közvetett érvek alapján, de szintén erre az időre helyezhetőek Azraq al-STsán romjai, amelyek az előzőekkel ellentétben nem egy, az Omajjád dinasztia tagjai által építtetett palotakomplexumként, hanem az uralkodó család valamely tagja (földrajzi helyzetéből következőleg legvalószínűbben szintén WalTd herceg) által használt elkerített vadászterületként értelmezhetőek.59 Némileg kilóg a fenti sorból a szintén jordániai Qasr al-Halläbät, amelyet sem az itt talált feliratok,60 sem pedig a stratigráfiai megfigyelések,61 illetve konkrét leletek nem segítenek pontosabban elhelyezni az Omajjád koron belül. Ugyanakkor a halläbäti stukkódíszek párhuzamossága a fent említett Hirbat al-Mafgar-i és Qasr al-Hayr al-GarbT-i stukkókkal, valamint a jellegzetes, ámbár a Hirbat al-Mafgar-i mozaikoknál jelentősen gyengébb színvonalú padlómozaikok jelenléte (Bisheh 1980., Bisheh 1982., Bisheh 1985., Bisheh 1988., Bisheh 1993., Arcé 2006., Arcé 2009. 172.) alapján Gh. Bisheh megkockáztathatónak tartotta az Omajjád dinasztiából származó hercegi patrónus feltételezését (Bisheh 1980. 75., Bisheh 1985. 265.), ami a qasr földrajzi fekvése alapján ismételten WalTd hercegi periódusára mutathatna. S bár e kétségtelenül a kisebb méretű és jelentőségű, semmi esetre sem a már városiasnak szánt62 qasrok közé tartozó rezidenciának pontos szerepe éppúgy ismeretlen - részben, mert minden bizonnyal többfunkciós volt63 -, mint ahogy a többi Omajjád qasr 57 A korábbi kronológiai attribúciókra lásd Creswell 1979. 633-634. összeállítását! 58 Érdemes itt ugyanakkor utalni arra a kevéssé idézett tényre, hogy habár a palota építése nem fejeződött be (amihez minden bizonnyal hozzájárult az épületet még a munkálatok során sújtó földrengés is), s a hamarosan bekövetkező cAbbasida hatalomátvétel után erre később sem került sor, a jelentős részben álló palotakomplexumban az élet az 1940-es években közzétett kerámia (Baramki 1944.) újraelemzése alapján nyilvánvalóan egészen a Mameluk korig folytatódott (kisebb szakadás csak a XI. században valószínűsíthető) (vö. Whitcomb 1988.). 59 Az új, Omajjád kori keltezésre lásd Bisheh 1986., Watson-Burnett2001 ., Fowden 2004. 158., von Gladiss 2005. 242-244., Umayyads 2000. 162-163. 60 A rezidenciális épületkomplexumhoz tartozó mecset feliratai, illetve a rezidencia stukkódíszeinek stíluskritikai jegyei alapján Bisheh 1980. 75. megkockáztathatónak vélte a lelőhely Omajjád kori fázisának 709-743 közé helyezését, ám a későbbiekben mind Bisheh 1993., mind az új feldolgozást végző Arcé 2006. negatívan nyilatkozott a helyi feliratok keltező értékéről (bár e véleményük elsősorban a korábbi görög feliratokra vonatkozott). 61 A stratigráfiai keltezés lehetőségeiről lásd Arcé 2006., Arcé 2009.! 62 Az Omajjád kori sivatagi rezidenciák ilyen irányú fejlődéséről lásd Genequand 2008. fejtegetéseit! 63 Amint erre már Grabar 1993. esszéje is utalt. 115
